Mennyire játszotok irányítottan két év körüli gyermeketekkel?

Óvodában, iskolában is dolgoztam, szakirányban végeztem.

Megerősítem a legtöbb hozzászóló válaszát.

A kisgyermek, főleg ovisok, totyogók, spontán, szabad játékuk során a külvilágból őket érő ingereket, látottakat, hallottakat szabad játékuk során ösztönösen tagolják, így tanulják a világot elsősorban.

A legfőbb jellemző hozzáállásuk a spontán utánzás, a fejlődésükhöz.

Az erőltetés neurózist, megfelelési kéynszert okozna, de nyilván 3 éves kortól óvodában apránként

INDIREKT

módon beavatkozunk játékukba, pontosabbamn tereljük, a kibontakoztatásuk miatt, valamint feldolgozandó érzelmeik kijátszásának segítésében, azonban ehhez már szakembernek kell lenni, de mi se visszük túlzásba (azaz az idő nagypbb hnyadában hagyjuk spontán, szabadon jászani a gyerekeket egydül, egymással, illetve velünk, felnőttekkel, amikor is elsősorban a gyermek irányítja a játékát).

Tehát a legjobbat avval teszel a kisgyermekednek, ha hagyod spontán játszani, akár te, vele együtt játszva, máskor meg egyedül is játszhat, ahogy kedve van, persze jó, ha viszonylag ingergazdag a környezet.

A játékszer viszont kb 5-6 éves korig jobb, ha ingerszegény, hogy a fantáziáját rá tudja vetíteni, amely attitűd elsődleges funkciója és célja az elaborálás (érzelmei, vágyai, és a világból származó benyomásai feldolgozása).

Ötletet szabad adni időnként, de amikor csak lehet

INDIREKT

módon. Tehát közvetetten. Sose úgy, hogy "na most figyelj kicsim, mondd csak, ez milyen színű, igen, piros, ügyes vagy", mert az direkt módszer, iskolásoknak való (iskolásoknak NEM CSAK ez való, de már ez is való iskolás korúaknak). Hanem javítgatás és tanítgatás helyett

te, a felnőtt MINTA VAGY, és ha jó minta vagy, az is fejleszti a kisgyermeket, pl az ő szabad játéka során, ezért a felnőtt elsősorban ÖNMAGÁT kell fejlessze!

A további minták a kisgyermekek számára a külvilág eseményei, a tárgyi környezet és a többi gyermek és felnőtt.

Óvodás korban az agykéreg érése még nagyon lassú, azért, hogy intenzíven tudjon érni a kreatív megoldásokért felelős kéreg alatti agyi állomány.

Amennyiben iskolásoknak való, direkt módszer éri, sajnos az agykérgi, önkontrollért felelős tartományt ingerled, ami megfelelési kényszert okoz az amúgy is erre hajlamos óvodásoknál, és kisiskolás korára neurózoist, aztán ember legyen a talpán, aki kibogozza, hogy ovis korig hibás nevelésből eredt...

(Ellenben kisiskolás korban FOKOZATOSAN, az indirekt módszerek mellé direkt módszereket is érdemes bevetni, azaz oktatást, mivel 6-7 évesen kezd intenzíven érni a agykéreg, sokasodni az agykérgi idegi kapcsolatok.)

Sajnos egy közkeletű tévhit az, hogy mintha az indirekt módszer játékos módszert jelentene. Ez így nem igaz. Létezik játékos indirekt, játékos direkt, nem játékos indirekt, és nem játékos direkt módszer is, az utóbbit hívjuk általában oktatásnak, amely KIZÁRÓLAG iskolás kortól való, csak onnantól fejlesztő hatású, károkozás nélkül, persze helyes arányban alkalmazva (más kérdés, hogy a világ túlnyomó részén sajnos nem alkalmazzák helyes arányban évszázadok óta iskolákban -sok helyen még óvodában se jól-, kivéve a reform iskolákban, mint pl Waldorf, már ha valódi Waldrof módszertanú az intézmény; a Waldorf se tökéletes, viszont sokkal kevesebb hibával dolgozik!)

Alább az elméletből idézek, Magyarországon törvényrendeletbe is van foglalva 1996 óta (ONAP) :

[link]

" V.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

Játék

1. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja.

[...]

az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával,

INDIREKT

reakcióival éri el.

5. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia."