Mit csináljak, ha teljesen kezelhetetlen a 4 éves fiam?

Nem egy szélsőséges eset, amit leírtál, a legtöbbje teljesen átlagos. Az ovi sajnos ilyen, hozzák haza az új tudományt. Elülni a fenekükön szintén nehéz még. De a leírásod alapján szerintem nem kezelhetetlen. A középsős fiam egészen hasonló. Neki is sokszor el kell mondani, hogy halkabban beszéljen, és persze ha nem tetszik valami neki, hisztizik időnként. Ha következetes vagy, egy idő után fogja tudni magától is, mit szabad, mit nem, nekem ez segít. Altatásnál az vált be, hogy előtte wc, ivás, és mesélek neki, arra alszik el.

Korábban voltak másfél órás altatások rendszeresen, mióta így van, kb. fél óra.

Kitartást! Kicsi még.

Üdv!

Óvónőként dolgozom, ez alapján amit itt leírtál csak annyit tudok javasolni, hogy beszélj az óvónőkkel a lehetőségekről, ezt azért javasolom, mert te és ők ismerik a leginkább a fiad. Sokkal személyesebb megoldást tudnak ajánlani a problémára, azon kívűl hogy mi okozhatja.

Másrészt a legfontosabb a kitartásod. Légy szigorú, következetes, legyen rendszeretek hogy tudja merre hány méter, legyen összhang közted és apa között, ha egyik nem engedi másik sem stb. Nagyon bátor és jó anya vagy hogy mersz segítséget kérni! Sok sikert és kitartást a csemetéhez!

Kiscsoportos éve valami szörnyű volt ugyanilyen okokból, mint neked. Hú de kétségbe voltunk esve a férjemmel, hogy a nagy könyv szerint (következetesen, szabályokkal és szeretettel) neveljük és mégis annyira szófogadatlan volt és mindig akkora hisztit vágott a "nem" szóra, mintha ezzel bármikor elérte volna a célját.

A pszichológust is megjártuk. Amik nálunk segítettek:

1. Rövid és világos mondatok, ha valamit eldöntöttünk. (Nem magyarázkodunk és könyörgünk, mert elmegyünk a boltba, megyünk a boltba és slussz. Mert amíg magyarázkodunk, addig azt hiheti, hogy meggondoljuk magunkat és még jobban kiborul, hogy az erőfeszítései ellenére nem az lesz, amit akar.)

2. Minden egyes nap legalább napi fél óra, amikor azt játszunk, amit ő akar. 1 hét után meg is szokta, hogy ez a nap melyik szakaszában van. (A délutáni alvása után csinálok egy kis házimunkát, hogy egyedül is ügyeskedjen és utána egészen vacsoráig igyekszem sárkányosat, dínósat, Mancs őrjáratosat, legósat játszani vele.)

3. Minden hiszti után elmondom, hogy hogy lehetett volna ezt megelőzni. (Pl. Elveszi a kistesója a játékot. Nem az a megoldás, hogy torka szakadtából üvölt, hanem szól nekem és visszakérjük/cserélünk a tesóval. Van, hogy már nélkülem is megoldják.)

4. Káromkodás: megigértem, hogy minden csúnya szóért elveszem egy játékát és csak akkor adom vissza, ha egy napig nem mond csúnyát. Azóta nem is mondott semmi csúnyát, nem kellett beváltanom az igéretemet.

5. A legfontosabb: az a rohadt fránya idő. Egyszerűen meg kell érnie az idegrendszerének ahhoz, hogy uralkodni tudjon magán. Ezen a TSMT segíthet, de minket "elküldtek", mert nem ütötte meg azt a szintet, aminél már határozottan szükséges és hasznos a terápia.