Mi a következő lépés, ha a következetességgel sem megyünk semmire?

Én próbálnám megérteni a gondolkodásmódját, a viselkedésének az okait felderíteni.

Pl. miért nem akar iskolába járni? Csak nem bántják ott? Vagy a tanulással van gondja? Kudarcélmények érik ott?

Mivel tölti a szabad idejét?

Mit csinál örömmel?

Szoktatok-e közös családi programokat csinálni? Ha igen, azokon örömmel vesz részt?

Ők még elfogadók. Nem tudnak jo es rossz közt különbséget tenni nekik a rossz dolgok csak viccesek.

Csak példa pl rossz ha tüzet akarna okozni gyufával, de ha erdekli, van rengeteg kémiai laboros és tudományos játék. El kell mondani neki hogy konyhában nem, de ezzel a játékkal kísérletezhet.

Az én gyerekem azzal visz a sírba hogy gyakorta neki áll keresni vmit, pl kindertojás játék egy eltűnt alkatrésze és ilyeneken húzza magát, erre írták nekem hogy ez fordítsam meg a dolgot, ha elemző analizáló nyomimozós a gondolkodása, vegyek neki olyasmi játékokat amiben kiélheti, ez nem lesz rossz munkahelyekre.

7# a dac olyankor szokott jönni amikor már csömöre van a sok szabálytól, meg dirigálástol.

Be kellene iktatni olyan dolgokat amikben szabadon dönthet választhat hogy lehessen neki is akarata. Kompenzálni a sok kötelezettséget.

Nagyon sok életképtelen van akinek mindent megmondtak gyerekként, mindig a dirigálás ment, egy idő múlva az ilyeneknek nem kesz önállo tudatos akarata.