A szülők hogy bíznak annyira a 2-3 éves kisgyerekekben, hogy nagyvárosban járdán lazán 20 méterrel maguk elé engedik őket kismotorral? Honnan tudják, hogy meg fognak állni az úttest előtt?

Csak tippelek. Esetleg ha valamilyen formában átélt egy autókkal kapcsolatos ijesztő helyzetet a kicsi, vagy eleve fél az autóktól.

Emlékszem, hogy az öcsém nem mert az úttestre kimenni, mert félt az autóktól.

Én sem értem. Egyszer nekem is volt egy kérdésem erről:

https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__kisgy..

Utána volt még egy. Ott nagyobb volt a gyerek 4év körüli. Már sötét is volt. Gyerek halad a kereszteződés felé, anyuka méterekkel mögötte vánszorog. Szól neki, hogy álljon meg, de a gyerek láthatóan nem akar, talán mondja is, hogy nem. Anyuka továbbra se kapkodja el.Amikor a gyerek a zebrához ért, már villogott a lámpa. Látta, hogy a busz áll tovább. Amikor elindult a gyerek már piros lett. Az volt a szerencséje, hogy a buszvezető előtte már látta a jelenetet és számított rá, hogy lehet, hogy kigurul elé, ezért nem indult el rögtön, amikor zöldet kapott. Dudált is egyet. Anyuka jól lecseszte a gyereket, talán rá is csapott és közölte, hogy neki dudált a busz, mert ezt csinálta.(Nem, valójában neked, hogy ilyen szinten lesz@rod a gyerekedet.) Én haladtam tovább a dolgomra. Miközben vártam a buszt, mit látok? Anyuka kezében a bicikli, a gyerek meg vagy 5méterre mögötte üvölt, hogy de ő biciklivel akar menni. Anyuka hátra se néz. Csak mondja, hogy majd, ha normálisan tudsz viselkedni. Hát, bakker, semmit nem tanult az esetből. Az odáig rendben van, hogy elveszi a biciklit, de könyörgöm, látja, hogy a gyerek feldúlt, akár dacból is leléphet az úttestre. Mit csinál, amikor még csak nem is látja, nem még meg tudná akadályozni?

Egyébként én tisztán emlékszem, hogy gondolkodtam még 5-6 évesen is, pedig nem voltam hülye gyerek. Szabálytisztelő voltam, tudtam helyesen közlekedni. DE! Sose értettem, hogy miért mondják, hogy "elüt az autó". Mindig arra gondoltam, hogy ütne el? Kinek lenne szíve elütni egy ilyen cuki kislányt?🤣 Egyszerűen nem fogtam fel, mi az, hogy nem tud megállni, azt hittem, direkt ütnének el. Igen, 5-6 évesen a legtöbb gyereknek még nem erőssége a fizika.

“Mi közöd van más gyerekéhez”

A közlekedésben igenis közünk van egymáshoz. Tanúként is éppen elég nagy trauma végig nézni egy halálra gázolást, pláne ha gyerek, de ha teszem azt, én lennék az a szerencsés sofőr, akinek az autója elé kirohan a kisgyerek, hiába rágja a számba 80 szakember (bíró, pszichiáter), hogy elkerülhetetlen volt a baleset, én semmiről sem tehetek, a fedélzeti kamerán is látszik, hogy én mindent jól csináltam, akkor is ez az élet számomra már kuka lenne, mert nem tudnék a gondolattal együtt élni. Amikor kidugod az orrodat az utcára, vedd tudomásul, hogy a közlekedési szabályoknak megfelelően kell közlekednek és ez a gyerekedre is vonatkozik. Ha nem elég idős hozzá, hogy a szabályokat betartsa, akkor a szülőnek kell kontrollálnia. Nagyon is igaza van a kérdezőnek, én sem értem az ilyen szülőket, mintha nem lett volna tele a sajtó LL Junior kisfiával. Úgy látszik igaz a mondás, a hülye saját kárán tanul, csak ne én legyen a vétlen a sofőr.

Itt a kertvárosi részén nálunk az jellemző inkább, hogy járgánnyal mennek a gyerekek, nem az hogy fogják a kezüket.

A 4 éves lányomat én elengedem 20 méterre, megmondom h a sarkon álljon meg. Figyelem, hogy lassít-e. A 2,5 évesnél határeset, függ az adott utcától, h mennyire mehet előre, de ő is jól közlekedik.

Lent a városban nem engedem el őket, nem is szoktam járgányt vinni, de nincsenek is hozzászokva, pár havonta megyünk le úgy, hogy közlekedni is kell.

Szerintem ez nem életkor függő, sok faktor van.

12. Az én lányom pedig érti, mi az elüt és hogy akkor meghal, de még a 2,5 éves is a maga módján.

Mondjuk nekem van egy olyan hangerőm és hangszínem is, hogy ha kell és elordítom magam, egy centit nem mennek tovább.

A trolis út nekem is necces, viszont ha sosem kap semennyire feladatot és felelősséget, sose lesz megbízható.

#17! Félreérted, nem azt nem értettem, hogy mi az, hogy elüt, hanem tudtam, hogy emberek vezetik, tehát az elütés az csak valami irányított dolog lehet. Ha ott van egy gyerek akkor megvárja, amíg elmegy. Miért menne rajta keresztül? Ennek ellenére, mint írtam, betartottam a szabályokat, mert szófogadó voltam (akkor még.)

Egyébként most így elgondolkodtam és szerintem azért is lehetett, mert nem volt autónk, és így nem éltem át, hirtelen fékezéseket, amikor látom is az összefüggést, hogy nem mindig TUDna megállni. Tömegközlekedésnél is ritkán jártunk busszal, amin esetleg látod, hogy miért fékezett, ha elöl ülsz.(Egyébként 2 évesen elütöttek a családommal, vagyis engem pont nem, mert anyukám felkapott, de gondolom, arra nem emlékeztem. Egy autó jött fel a villamosmegállóba.)

#12

Aki azt irja,hogy nincs köze mas gyerekehez,az mit érez?

Ti ha látnátok,hogy egy kisgyerek kiszáguld az útra,nem próbálnatok meg megállítani mert nem a tietek?

Egyszer buszos kirandulason vettunk reszt megállt a busz az egyik benzinkútnál.

Volt egy anyuka egy kislannyal(2 eves lehetett kb)az anyuka csak csacsogott,nem figyelt a gyerekre

Egyszer csak a gyerek elkezdett futni a főút fele.

A ferjem úgy rohant utana,anyukanak fel se tunt,hogy elment a gyereke

Nekunk sem volt semmi kozunk egy idegen gyerekhez,de neztuk volna,ahogy elgazolja az auto?

Ha ilyet latnatok nek segitenetek mert mi kozod hozza?