Az első menstruáció és magömlés nagyjából ugyanúgy érinti a gyerekeket?

Szerintem a magömlésről viszonylag keveset beszélünk, a menstruációra már évekkel előtte (jó esetben) elkezdjük felkészíteni a lányokat, így mire megjön neki először, már nem lepődik meg rajta annyira, vagy legalábbis tudja, mi történik vele. A fiúk meg nem tudom, mennyire tájékozódnak erről előre, mennyire szokták nekik elmondani, hogy ez egy ilyen dolog, ami megtörténHET (mert nem fordul elő törvényszerűen mindenkivel azért), aztán csak egy reggel arra ébred, hogy csupa nedvesség az ágya meg a pizsamája, és nem érti, mi történik. Szégyelli magát, nem meri elmondani a szüleinek, rejtegeti az ágyneműt, stb. Tök sok gátlást szerezhet így, míg a lányoknál azért van egy általános tudásanyag, amiről tud mindenki, mit kell csinálni (betét, tamponhasználat), meddig tart (elmúlik majd ismét jelentkezik), és még ha kínos is kamaszkorban, azért tisztában vannak vele a lányok, hogy ez mindenkit érint, és nem akkora tabu. Fiúknál ez egyáltalán nincs meg, azt se tudja, mikor lesz legközelebb, lesz-e, ez csak egy átmeneti dolog, mitől van, mitől múlna el, másnál is van-e ilyen, stb. Legalábbis az én korlátozott tapasztalataim alapján. Szóval bár a testi megélése nyilván drasztikusan más a kettőnek, pszichológiájában a lányok szerintem kicsit jobban járnak ezzel.

Minden normális szülő beszél róla a fiával.

Hát azért a menzesz is elég ciki még mindig a csajoknak tipikusan tornaórán, nyaraláson és lehet sorolni. A magömlésről meg miért ne beszélne egy szülő már sokkal előbb a gyerekével, pl. amikor arról kérdez, hogy hogyan születnek a babák az egy nagyon jó alkalom. Nekem két kiskamasz fiam van, és már rég tudnak a dologról. De nem is értem, mi okból akarod versenyeztetni ezt a kettőt. Ez kicsit olyan, mint amikor a párkapcsolati topikban azon vitatkoznak, férfinek vagy nőnek lenni rosszabb. Ezt max. csak azt tudhatná, aki pont ugyan feltételekkel átélné mindkettőt. Lehet ezen elmélkedni, csak nincs értelme, nincs abszolút igazság, csak szubjektív vélemények vannak, amik szubjektív élményeken, tapasztalatokon alapulnak.

Szerintem mindkét nemű gyereket fel kell ezekre készíteni, sőt. A lányokat is fel kell készíteni arra, ami a fiúkkal történhet és fordítva. Így lesznek értelmes, empatikus felnőttek, akik nem kezelik tabuként a testüket, a szexualitásukat.

Én tudtam miről van szó, mert elmesélték, hogy mi ez, szóval fiúként engem nem ért váratlanul.