Mi a legaranyosabb huncutsága a gyermeketeknek, amire mosolyogva emlékeztek vissza?

Az én lányom festés után zsírkrétával összerajzolta a csodásan kifestett szoba falát!Épp csak elment a festő, még a bútorok sem voltak visszapakolva!A konyhában tettem -vettem egyszer odajön és annyit mondott csodaszépen mosolyogva:

Anya, nem én rajzoltam zsírkrétával a falra!!(2éves volt akkor)

Erre berohantam, és majdnem szívinfarktust kaptam!De nemlehett haragudni rá, olyan édes volt!

Úúú, rengeteg van (volt)... Kisfiam 19 hónapos. Mostanában kezdte azt, hogy kifejezetten velünk huncutkodik. Épp a minap a hálószobában ültem az ágyon melltartóban és bugyiban. Kisfiam feljött mögém az ágyra, kihúzta a melltartóm pántját, majd elengedte. Visongva azt élvezte, hogy az csattan a hátamon, én meg feljajdulok. :)

A másik, szintén pár hete történt: Apa a konyhában állt, a konyhapult felé fordulva, kisfiam pedig odament mögé, és rásózott egyet apukája fenekére. Apa mire hátrafordult, kisfiam már éppen vihogva szaladt el onnan. :)

Ez is nem rég történt, amin először nagyon kiakadtam: a fiatalúr addig kotorászott az egyik szekrényben, míg a szekrényzár ellenére kibányászott egy csomag ízvarázs granulátumos ételízesítőt, majd szétszórta az egész lakáson. Aztán bejött hozzám a fürdőbe, és mivel elkértem tőle, szófogadóan oda is adta a kezembe a zacsit. Ekkor vettem észre, hogy mindenhol a lakásban az ételízesítő van. Mérgelődni kezdtem, de kisfiam, mint aki jól végezte dolgát, leült velem szemben a fürdőszoba szőnyegére, és a talpára ragadt ételízesítő darabkákat elkezdte eszegetni, rám nézett vigyorogva, orrát felhúzva, és ezt mondta: FIJOM. :)) Mondanom sem kell, minden mérgem elszállt. :)