Akinél bent volt a kórházba látogatni a nagyobb gyermeke, mikor megszületett a kicsi, mennyivel a szülés után volt ez?

Nálunk a 3. napon jött be apával a nagy tesó, amikor mentünk haza.

Igaz, mi 60 km-re lakunk a kórháztól. Ha közel laktunk volna, másnap biztos bejött volna.

A középső hajnali 3 órakor született, délután már jött a nagy látogatni. Inkább engem, mint a tesót :)

A legkisebb este 10-kor született, őt is másnap délután látogatták meg a tesók.

2,5-2,5 év különbség van köztük. Nem sírtak, nem volt "műsor", hogy otthon mit alakítottak, nem tudom, de utána olyan szuper apa-gyerek kapcsolat volt, ami addig nem.

Hát nem tudom, 3,5 éves lesz a fiam, amikor a tesó születik, de arra gondoltunk, hogy nem vinnénk be őt látogatni.

A fiammal mikor bent voltam, mellette csak tényleg 1-2 percre tudtam kiszaladni, nem tudom, hogy a tesó milyen vérmérsékletű lesz.

És nem tudom, hogy jó e a fiamnak, ha fél percre megmutatják, hogy abban a félelmetes házban (rossz tapasztalata van a kórházzal kapcsolatban) van az anyukája.

Este szültem, így életében először máshol aludt 22 hósan, egy baráti házaspárnál.

Másnap délelőtt jött be meglátogatni.

Amikor szültem akkor volt a nagyobbik 14 hónapos. Éjszaka szültem , a férjem bent volt velem, a 16 éves lányom pedig otthon volt a 14 hóssal. Aznap apa hazament értük, és visszahozta őket hogy meglátogassanak. :-)

31.N

Irtózatosan féltem a kórházi napoktól. Iszonyatosan anyás, 2,5 éves kisfiam volt akkor. Rettegtem, hogy mennyit fog sírni utánam, mert még akkor is sírt, ha csak vizsgálatra mentem. Szépen felkészítettük előre, hogy anya pocakjából kibújik majd a kistesó, és a doktornéninek segítenie kell, ezért el kell mennem hozzá, és amíg a kistesó gyengécske még kell maradnunk pár napig.

Minden simán ment, egy hangja nem volt. Semmi sírás, pedig anyukáméknál aludt 5 éjszakát, mert végül császároztak is. Már aznap bejött, és annyira örült a kishugának, hogy nekem csak puszit adott, és mondta, hogy jön holnap is. :) Olyan szépek volt az első találkozás, hogy elsírtam magam, és soha nem feledem. Itt egy pillanata:

[link]