Jogos kérés egy nagyszülőtől, hogy a lehető legkevesebbet szeretne a közelében lenni a hiperaktív unokájának?
Nagyon nehéz helytállnom szülőként nekem is,mert nagyon sarkított a gyerekem viselkedése,magatartásproblémái vannak a hiperaktivitás mellett,nagyon indulatos,nagyon ellenséges.
Édesanyám kereken kimondta,hogy nem akarja láttni ahogyan fegyelmezek,küszködök a gyerekkel,az ő nyugalma neki többet ér,lehetőleg minél kevesebbet akar a gyerek közelében lenni.
Ám ha nem viszem magammal engem bármikor szívesen lát.
Lehetőségem nincsen a gyerek nélkül bárhová is kimozdulni,mivel senki sem vállalná el,a férjem késő estig dolgozik (nem tudatosan,de talán menekül is a helyzet elől ).
A pedagógusok,a többi szülő,a családom részéről is érzem,hogy kirekesztődtem a gyerekkel együtt mindenhonnan,lassan úgy érzem túl nagy teher ez már nekem,lassan feladom már,hogy valaha is a nevelésemmel,erőfeszítésemmel eredményt érjek el .
Elszánt voltam évekig,küzdöttem minden erőmmel,de csak egyre rosszabb a helyzet,hiába volt minden.
Már lassacskán megkérdőjelezem,hogy valóban rendben van e az értelme a gyerekemnek,mert nem találok magyraázatot erre a viselkedésre,vagy általábvan ilyen egy hiperaktív gyerek?
A férjem is mondogatja ,hogy szerinte más gond is van a gyerekkel,mert ez annyira extrém már,sóhajtozik ,hogy fáj neki ami velünk történik.
válasza:Bár nem tudom, nem írtad le konkrétan, hogy viselkedik a gyereked, de akármilyen is legyen, szerintem ez egy nagyszülőtől nem fogadható el. Nem neki kell nevelnie, és könyörgöm, bármi történjen is, Ő akkor is az unokája! Engem nagyon nagyon bántana, ha bármelyik nagyszülő ilyen helyzetben ezt mondaná nekem. Joggal érezném én is, hogy egyedül vagyok a gondjaimmal.
Sajnálom, hogy még a családodra sem tudsz számítani.
Egyébként miben nyilvánul meg ez a viselkedés? Valahogy nem akarom elhinni, hogy olyan szörnyűséges lenne. És hány éves?
válasza: válasza:lehet ilyen egy hiperaktív gyermek, ha sok kritikát kap és negatívvá válik az énképe.
amit tehetnél és nagyon fontos lenne:
fimota kp.-ba elmenni
országos tanulási képességet vizsgálóba elmenni [link]
felkeresned egy magán pszichológust számodra, aki támogat
speciális iskolát keresned a gyermekednek, ahol kevesen vannak egy osztályban (az integrált nevelés egy nagy sz-rság)
és szép lassan el fogtok tudni indulni a javulás útján, hidd el van remény!!
az anyukád viselkedése érthető, de nagyon nagyon szomorú és nem jogos, az unokája neki is vérszerinti rokona, inkább támogatnia, tehermentesítenie kellene téged.
amit még megpróbálhattok:
"lehet ilyen egy hiperaktív gyermek, ha sok kritikát kap és negatívvá válik az énképe"
Itt lehet a probléma gyökere nálunk szerintem,mert attól még,hogy hiperaktív megfelelő neveléssel sokat el lehet érni.
Erre nagyon figyeltem,hogy inkább a pozitív dolgokat hangsúlyozzam,de talán áteshettem a ló túloldalára,mert olyan hangnemben beszél már velem(velünk) ,ha valami nem úgy történik ahogyan szeretné,sőt nekünk is jön,tettlegességig is képes elmenni.
Aztán ha megnyugodott jön ,ölelget,puszilgat.
Én idáig igyekeztem elfogadni így,szeretni,türelmesnek lenni vele,nem vertük,sokat foglalkoztunk vele.
Anyukám szerint jól el kellene verni a gyereket,mert csak az a baj,hogy nincs néha elverve,szerintem semmit sem oldana meg,sőt még enneél is jobban elvadítanám.Anyukám a gyerek előtt mondogatja ezeket gúnyos,cinizmussal átszőve és ezt hallván szokott csak igazán a fiam agresszívvé válni,itt van az ok szerintem,mert van egy olyan család( a fiam keresztanyjáék) akik annyira képesen szelíd báránykává változtatni míg velük van,rajongva szeretik,mert nekik nincsen gyermekük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!