Mit éreznél, ha kiderülne gyermekedről, hogy hiperaktív?

Szerintem én is úgy éreznék, ahogy az első. Végre nevén lehetne nevezni a problémát és tudnám, hogy talán nem én rontottam el a nevelését, azért mert másabb, mint a többiek, hanem ilyennek született.

Továbbiakban azt hiszem másképp állnék hozzá. Úgy értem több türelemmel.

4-esnek üzenem, hogy a hiperaktivitás nem ráaggatott diagnózis, hanem komoly vizsgálatok eredménye. És nem a szülő tehet róla. Azért azonban sokat tehet, hogy megfelelően kezelje a gyerek problémáját, hogy elfogadtassa a társadalommal, hogy embert neveljen belőle. De a hiperaktivitás nem nevelés kérdése, ahogyan a szójaallergia, vagy az asztma sem.

Kérdező!

Félelem a jövőtől? Ez minden szülőben benne van, ha a gyermekére gondol. De ha a kezedben van a diagnózis, már tehetsz érte, hogy legyen jövője. Nem könnyű, nem egyemberes feladat, de megoldható. Az én "kis" hiperem már 18 éves. Sok mindenen keresztülmentünk, néha nagyon is megdobálta az élet, de ember lett belőle, nem is akármilyen. Én is vádoltam magam eleget eleinte, de most már tudom, hogy nem tettem semmi rosszat. Felneveltem Őt is, a testvéreit is, csak éppen nehezebb volt, mint másoknak.

Nem esnék kétségbe sem, keresném a lehetőségeket, mindenképp utánajárnék, hogy mennyivel másabb foglalkozást igényel ő, mint aki nem hiperaktív.

Aggodalom a jövőtől így is van. Azon lennék, hogy ne legyen félnivalója az életben, csak azért mert ő más.

Lehet, hogy rosszul gondolom és lehet, hogy mégsem tudnék így állni a dolgokhoz. Kívülről okos az ember, ha benne lennék, ezt szeretném tenni, amit írtam. Aztán ki tudja mi lenne belőle.

Nekem 3 éves lesz a fiam. Borzasztóan eleven, sokszor engedetlen, nem fogad szót, visszabeszél, többször csapkod, üt. Amiket igyekszem jól kezelni. De azt csak a jövőben tudom majd meg, hogy jó-e ahogy csinálom.

Közösségbe még nem jár, szakemberhez nem vittem, szóval nem tudom, hogy ő simán csak ennyire eleven és pont úgy él, mint más 3 éves, vagy esetleg hiperaktív. Mert az is elképzelhető.

Majd, ha oviba kerül, és ott esetleg szólnak, hogy valami nem stimmel vele, na majd akkor elviszem kivizsgálásra.

Nálatok kiderült, hogy hiperaktív a gyereked, azért kérdezed?

(2. voltam)

Köszi a kérdéseket :-)

Valamikor délután írok neked privit.

Én is megnyugodnék hogy nem a sötétben motoszkálok, hanem megtudnám a problémát, ezáltal elkezdenék rajta dolgozni, hogy elfogadjam és hogyan segíthetem.

Mint ahogy van is ez nálunk, csak figyelemzavarral.

Aki diagnosztizálta gondolom mondott valamit, hogyan kell most kezelni ezek után a gyereket, mi a jó neki, hogyan könnyebb neki, és neked is. Legalábbis remélem.

Őszintén én nem kaptam efféle támogatást, csak hogy iskolában kapjon majd segítséget odafigyelni. Itthon tudjuk mi jól kezelni.