Mit szólnál, ha egy szép napon, miközben nevelgeted a gyermekeiteket, azt mondaná a férjed, hogy már nem szerelmes beléd?

Ó az én véleményem alapján ne hozz hirtelen,meggondolatlan döntést.

Kérdés,hogy a férjed mit akart elérni azzal amit mondott,milyen szituációban mondta...

Az is lehet,hogy rosszul fejezte ki magát,mert elhanyagolva érzi magát és kíváncsi volt arra,hogy te mit érzel őiránta.

Sok hosszú házasságban voltak már mélypontok,amikor már azt hitték e felek,hogy mindennek vége,aztán mégis helyrejött minden ,ne felejtsük el,hogy két gyermekete is van,ilyenkor méginkább megfontoltnak kell lenni.

Megkérdezted a férjedet,hogy ezzel mit szeretne mondani neked ,ki akar lépni,vagy miért érezte szükségét ezt közölni veled és megbántani téged ?

hűű, jó hamar felszáradtak a könnyeid. Lehet te sem égtél már olyan nagy lángon?

Amúgy meg saját és környezetemben élők alapján tapasztalat, hogy a nagy lobbanással induló szerelmeknek hamarabb vége szakad.

Ez sajnos nem ilyen egyszerű,de megértelek,hogy igyekszel higgadt maradni a gyerekek miatt sem hagyhatod el magadat .Én nem lennék képes ennyire erős lenni,elismerésem!

Jó ötlet,hogy miután ennyire megsértett kivárod,hogy ha te függetlenedni szeretnél emiatt akkor hogyan reagál.

Drukkolok,hogy végül együttmaradjon a kis családod és a férjed tanuljon ebből,éretteben legyen képes gondolkodni,hiszen ott a közös felelősség a két közös gyerek.

MI lenne a világgal hogyha úgy érezzük,hogy alábbhagy a szerelem,akkor ezt szóvá tennénk és azonnal különmennénk...miért nem úgy közelítette a dolgot,hogy jó lenne változtatni,mert elromlott köztetek valami,miért nem megoldást keresett,hanem tényt közölt,ridegen,kegyetlenül...

Komolyan, meséld már el a szituációt! Te mosogattál, ő belépett. Szia Drágám, milyen napod volt? Szia, én már nem vagyok szerelmes beléd!...

És nem is szeret, vagy csak nem szerelmes? Te mit mondtál? Vagy csak elvonultál sírni? Azóta nem is beszéltetek? Ő most hol van, mit csinál?

Oké, most hirtelen elhatározásból, jól megbántva lelépsz 2 gyerekkel úgy, hogy meg sem beszélitek ki mit akar ezzel a kapcsolattal. Lehet, hogy csak most gondolt bele igazán, hogy ilyen rövid idő alatt házas, 2 gyerekes apuka. Pár hónap ismeretség után összeházasodtatok úgy, hogy szinte nem is ismertétek egymást, mert még a rózsaszín ködben éltetek. A házasság elvileg arról szól, hogy jóban-rosszban. Te meg most a rossz elől elfutsz...

Én azt mondom, üljetek le megbeszélni, hiszen nem könnyű 2 kisgyerekkel új életet kezdeni, főleg hogy lehet, hogy nem is kell, csak most a büszkeséged kerekedik felül.

Azt nem írtad, hogy a gyerekekkel hogy viselkedik, milyen apuka. Lehet, hogy ők is csak megszenvednék ezt a különválást.

Mi 5,5 éve vagyunk együtt, 3 éves a fiúnk, a mai napig szerelemmel szeretjük egymást, igaz voltak már hullámvölgyek rendesen, de sikerült mindig megbeszélni. Mondtunk már egymásnak olyan dolgokat, amik a másiknak rosszul estek (volt majdnem különköltözés is), de mégsem tettük, mert megbeszéltük. És nagyon jó apuka, oda vannak egymásért.

http://www.youtube.com/watch?v=gxnlGPvtLi4&feature=related

Remélhetőleg még ma meg tudjátok beszélni ,sikerül változtatnotok néhány dolgon,hogy mindenki elégedettebb legyen.

11, és utolsó válaszadóval értek egyet.

Mi is 17 éve vagyunk együtt, a szerelem már rég elmúlt, de a tisztelet megmarad, és a 2 éves kislányunk mindent megér.

Mi már beszélgettünk erről a férjemmel, tegyétek Ti is ezt, hidd el csodákat tesz, ha az ember kommunikál, ne dönts hirtelen. A párod "kicsit" nyersen fogalmazott, megértem, hogy mosolyszünetbe vonulsz, hisz nagyon fájhatott, mikor az ember gürcöl, szeret, szenved, örül, éli a napjait gyanútlanul, azt hiszi minden rendben, és a másik egy ilyet benyög..(én is kiváncsi lennék, hogy ezt hogy vezette fel amúgy..)

Te visszamondhattad volna, hogy miért mit gondolsz? nekem minden rózsaszín még mindig? de ennek semmi értelme nem lett volna, de ez volt az első gondolatom...

Ha majd lenyugszol, és Ő is, akkor elmondhatod neki, hogy ez nagyon fájt, nem így kellett volna, de persze egy férfi mit ért ehhez..??? Meg hogy a mindennapok felőrölnek, és 2 gyereket eltartani, nevelni, + háztartás, neked is sok, de neki is...nem kell egyből válni, bár hangsúlyozom, ahogy olvastam a kérdést, azonnal el is képzeltem, és mintha egy kést döftek volna a hátamba, olyan érzés lehetett, de ne dönts haragból, pláne, hogy írod, hogy még te nagyon szereted őt...

amúgy sajnállak nagyon, remélem helyrejöttök...

én is lepontoztam mindenkit, köszike.

Amúgy meg igazán nagyon röhejes, hogy a hatalmas szerelmen "fél délelőtt alatt" túlteszed magadat. nagy szerelem lehetett :DDD