Más gyerkőcnek is nehezen megy a bölcsibe szoktatás?

Sajnos ez valóban nehezebb időszak neki és neked is. Az én kisfiam még nem volt 2 éves, mikor bölcsibe ment, addig ugye semmi baja nem volt, míg a beszoktatásnál én is ott voltam az első napokban. Aztán mikor egyedül maradt, nála is sokszor eltört a mécses, néha komolyan attól féltem, hogy a csoporttársai utálni fogják szegényt, hogy egész nap a sírását kell hallgatniuk, de a bölcsi pedagógusok megnyugtattak, hogy első napokban mindenkinél ez van. Aztán egyre jobb lett a helyzet, mert mikor valami lekötötte, addig már jól elvolt, nem sírt. Ja, viszont előfordult, hogy itthon beszélgetés közben előjött a bölcsi szó, akkor is elkezdett sírni szegény. 2 hét után egész jól álltunk, már nem nagyon sírt, viszont akkor ő is megbetegedett, méghozzá ez volt eddig sajnos a legsúlyosabb, 1 hétig nyomta az ágyat lázzal, náthával és valamilyen vírusos kötőhártya gyulladással. Sajnos ez az egy hét kihagyás nekünk elég volt ahhoz, hogy utána ismét rossz szájízzel menjünk a bölcsibe. Viszont rá 1 héttel jött a "csoda"! Hirtelen zokszó nélkül mentünk be, magától ment be a csoportszobába is, leült reggelizni. És innentől kezdve minden jól alakult. Kb 6 hónapja jár, nagyon szereti, minden szabályt elfogad (pl napközben simán azonnal elalszik egyedül), és már vannak barátai is, szívesen részt vesz a foglalkozásokon. Szóval kitartást nektek is, szerintem az első 1 hónap a nehéz. Ami fontos, hogy magyarázd el neki, hogy mennyire szereted, ha bármi baj van úgyis jössz érte, meséld el, mi minden jót csinálhat ott stb. És mindig mond meg neki, mikor mész érte, és azt az időpontot tartsd is be! Ha segít neki, vigyen be magával egy anya illatú sálat, vagy alvóállatkát, cumit. És igen, sajnos lehet a stressztől beteg. Szerintem nem csak a közösségbe kerülés miatt ért vírusoktól betegek ilyenkor gyakran a gyerekek, pszichés ok, ami kihat a testére. Ezek is el fognak múlni. Sok kitartást és erőt kívánok nektek!