Óvónő vagyok, kislányom jövőre megy oviba. Férjemmel azon gondolkozunk, hogy jó ötlet- e, ha oda fog oviba járni, ahol én dolgozom?

Hát szerintem nem a legjobb ötlet.Lehet neki is furcsán jönne le,ha anya minden másik gyerekkel foglalkozik,csak éppen vele nem.De ez csak 1 példa.

Ahogy Te is írtad,talán jobb volna neki,ha "önálló" tudna lenni és nem lenne mindig ott anya vésztartaléknak.

Én másik intézménybe íratnám.

A pozitívuma ugye az volna,hogy első kézből értesülnél mindenről; szem előtt volna a gyerkőc.

Szia!

Ne oda add! Én nekem anyukám pedagógus, már iskolásként voltam a "közelében" , és bár nem voltam ez a 10 percenként anyuhoz rohangáló típus, sajnos a barátnőm (akinek szintén ott dolgozott az anyukája) igen. És több erre az esély. Kicsiként még nehezebb megérteni, h "anyu most nem ér rá, máik gyerekekkel kell lennie". Szerintem.

Nekem több ismerősöm is van aki abba az oviba vitte a gyerekét ahol ő dolgozott. /két ovi van nálunk és semmi pénzért nem vitték volna a másikba/Személy szerint én is azt tenném.

Az az igazság, hogyha valami baj van akkor jó ha úgy van. Ill. könnyebb hallani, hogy mik történnek.

Nem is tudnék így hirtelen negatívumot mondani. Bár azért érdemes úgy intézni, hogy másik csoport ha úgy érzed könnyebb lenne a "leválás"

Én úgy jártam oviba, hogy anyukám abban az intézményben volt óvónő (az én születésem előtt pedig évekig vezető óvónő ugyanitt, csak gyes után nem vállalta ezt újra).

Nem volt belőle probléma, sőt. Engem biztonságérzettel töltött el, hogy anyukám ott lenne kéznél ha kéne, és szerintem az is sokat számított, hogy az első időkben pl egy puszira átszaladhattam hozzá a szomszédba mondjuk az udvaron vagy hasonló.

Mondom ezt úgy, hogy én rettentő anyás voltam, nem volt apafigura az életünkben, rokonok is mind-mind messze, tehát talán az "átlagnál" kicsit jobban is össze voltunk nőve.

Így felnőtt fejjel azt gondolom, engem is óhatatlanul másként ítéltek meg az első perctől kezdve az óvónénik, mivel ismerték a családi hátteremet, kedvelték anyukámat és ez nyilván számomra némi pozitív hendikepp lehetett. Mondjuk amúgy is alkalmazkodó, könnyen kezelhető, kedves és szerethető gyerek voltam állítólag, úgyhogy valszeg amúgy is szerettek volna, de talán így kicsit jobban... ez már sose derül ki.

Én a gyerekeimnek elsősorban pedagógust választottam maikor elérkezett a bölcsi/ovi és a sulinál is ugyanígy fogok tenni (most 4 éves ovis a lányom és 2,5 éves bölcsis a fiam). Ha ezért a város másik végébe kellene majd hordani, akkor oda jár majd. Még akkor is, ha a férjem és az ő szülei megsértődnek - mindhárman ugyanabban az általános iskolában tanítanak itt a városban.

Az merő véletlen, hogy most a lányom abba az oviba jár, ahová én anno, ahol anyum is dolgozott. Óvónéniket választottam neki és úgy tűnik sikerült is jól beletalálnunk, majd a fiamat is ide szeretném járatni. Az csak még plusz pozitívum, hogy ez az ovi gyakorlatilag itt van a szánkban :)

Szerintem egyáltalán nem lenne hátrány, ha a te ovidba járna, legalább - viccesen szólva- indig biztos lehet benne, hogy őt tutira nem hagyják ott mert úgy is együtt mentek haza ;)

Azt akartam írni, amit a 7. válaszoló..

A mi csoportunkban van egy kisfiú, az anyukája ott óvónő vagy dadus, de mi az emeleten vagyunk, anyukája pedig a földszinten. Szerintem így megoldható.

Én és mindkét testvérem is ugyanabban az oviba jártunk, ahol anyukánk óvónő. Nem az ő csoportjába, hanem másikba persze.

De semmi gond nem volt, szerintem ez nevelés kérdése. Sosem rohangáltam hozzá napközben még ha ők is kinn voltak az udvaron, vagy ilyesmi. Szóval szerintem ez csak rajtatok múlik, nálunk működött...