"Mit csinálunk, ha meghalunk? " Erre mit válaszolnál egy 4 évesnek?

Szia! Nekem is 3-4 évesen kérdezgetett a gyerekem a halál témájáról, teljesen normális, érthető az érdeklődése. Én azt mondtam neki, hogy senki sem tudja, mi történik a halál után. Azt is elmondtam, hogy sokféle elképzelésük van erről az embereknek, van, aki a mennybemenetelben hisz, van, aki az újjászületésben (stb.)

Lehet, hogy ez túl „felnőttesen” hangzik, de azt gondolom, a gyerekek nem hülyék, és nem szégyen nekik megmondani, ha valamit nem tud az ember.

Egyébként jót mosolyogtam akkor azon, hogy az alternatívák felvázolása után a gyerekem azt mondta, ő leginkább újjá szeretne születni – szöcskeként. :)

(És erről aztán lehetett kedélyesen beszélgetni, hogy miért pont szöcske, stb.)

Az egyik korábbi válaszolóhoz hasonlóan én is azt mondom mindig erre a kérdésre, hogy ezt senki nem tudja. Aki meghal, az itt, a Földön már nem csinál semmit, valójában már nem is létezik, csak a teste marad utána, azt pedig eltemetik. Én is meséltem a gyereknek a különböző elképzelésekről, hogy vannak, akik abban hisznek, hogy a mennyországba kerül az ember, mások abban, hogy egyszer valamikor - senki nem tudja mikor - mindenki, aki meghalt, és jó ember volt, az majd feltámad, vannak, akik az újjászületésben hisznek, és vannak, akik szerint a halál után nincs már semmi.

Én úgy látom, hogy számára ez nem egy félelmetes téma, néha eszébe jut, aztán el is felejti, viszont teljesen jól megérti, amit magyarázok neki. Próbálom természetesen kezelni a dolgot.

2-es vagyok

4-es, köszi, mindig tanul az ember :) még szerencsére nem voltam ilyen helyzetben.

Örülök ennek a kérdésnek, és annak, hogy nem kezdtek el a vallásosak beszólni. Sajna már tapasztaltam ilyet. De "sajna" mi sem hiszünk így elég nehéz a gyereknek olyat mondani, ami nem iszonyú rémisztő.

Én is mondtam neki, hogy "van aki azt gondolja, felmegy a mennybe aki meghal, de én ezt nem hiszem, igazából én nem tudom". Ez volt a legértelmesebb válasz, amit ki tudtam csikarni magamból.

Halihó!

nagy gond hogy a felnőttek sem tudnak semmit az élet legizgalmasabb kérdéséről a halálról.

Pedig mamár bárki utánna járhat, nem halunk meg sőt talán még jobban is élünk halálunk után :)

Én a fiamnak ennyi évesen az igazságot mondtam: aki meghal csak eltünik a szemünk elől de lát minket,...a temetőbe csak átmeneti búcsúzkodásra megyünk mert még látjuk egymást, és a kik szeretik egymást azok egy pillanatra sem szakadnak el egymástól :)

T.

Attól függ, hogy a vallásos, vagy az ateista verziót szeretnéd.

Én emlékszem, hogy az utóbbit kaptam, kb. ennyi idősen és nagyon nyomasztó volt. Valami ilyesmit mondtak nekem: "Akkor nem lesz semmi. Eltűnsz. Olyan, mintha aludnál, de soha többé nem kelsz fel" :(