Szerinted belefér néha egy-egy pofon vagy fenékre csapás fegyelmezésként?

Nem, nem fér bele.

Mit szólnál, ha a főnököd szemtelennek vagy fegyelmezetlennek találna és lekeverne egy pofont nevelési célzattal?

Ez eléggé általánosítás, nem törvényszerű, hogy aki nem kap pofont gyerekkorában, az rosszabb gyerek lesz. Példának itt az én családom, ugyanúgy lettünk nevelne, ha megérdemeltük, kaptunk egy-egy taslit. A bátyámból rendes, udvarias ember lett, a húgom ellenben egy feleselős bunkó, pedig mondom, ugyanúgy neveltek minket, a korkülönbség se olyan nagy köztünk. Magamról nem írok, azt döntse el egy kívülálló, hogy milyennek lát :D

Szerintem amúgy nem elítélendő, ha NÉHA (, hangsúlyozom, nem minden kis botlásért) odaütünk egyet, de ez legyen az utolsó, amikor már tényleg nem használ a szép szó és a büntetés sem, mert sajnos olyan is van, akárki akármit mond.

Nekem sem fér bele. De büntetni szükséges nevelő célzattal. Pl. büntiszőnyeg kiválasztása -> büntetésből x percig rajta kell ülnie, beszélgetés arról, hogy mit hibázott.

A veréssel egyáltalán nem értek egyet.

Nem, "nevelő célzattal" nem fér bele.

Büntetésnek, amikor más semmi másra nem hallgat, akkor belefér.

Nem az a probléma, amikor valaki a sokadik szóbeli kérés/figyelmeztetés után rácsap a gyerek kezére egyet, hanem amikor valaki rögtön ezzel indít.

Nálam sem. Nekem a gyerekeim nem szemtelenek, söt azt kell mondanom, hogy az ismerösöm gyerekei közül ök a legjobban hallgató gyerekek. Ez kemény nevelés ára, úgy hogy egyetlen pofon, fenékre csapás, kézre csapás sincsen.

Habár tanultam kisgyerekek nevelését, így rengeteg dolgot megtanultam, hogy szituációkat hogy kell kezelni, és évekig 3 év alatti gyerekekkel dolgoztam, így megtanultam, hogy kell kezelni a gyerekeket.

Hű, mi lesz itt. :)

Én úgy gondolom, hogy ez az egész kérdés egy kicsit túl van mindkét oldalról lihegve. Belefér, az én kisfiam is szokott kapni, de nem ez tesz valakit jobb vagy rosszabb emberré. Sem jól nevelt, sem lelki sérült nem lesz attól önmagában senki, hogy időnként csaptak a popsijára.

Az én kisfiamnak egyébként két kis barátja van a lakótelepen, az egyiket minden nap megverik minden apró-cseprő dologért, nyilvánosan is, múltkor egy órát sétáltunk együtt, ezalatt kétszer verték el (nyilván nem valami brutális verésre kell gondolni, csak odacsaptak párat neki overálon keresztül), és a három gyerek közül egyértelműen ő a legnehezebben kezelhető, elrohan, csúnyán beszél, kötekszik, az anyukája meg panaszkodik, hogy akárhogy is próbálja fegyelmezni, nem hat rá semmi. Nem csodálkozom.

A pofon már más téma, én soha az életemben nem kaptam, mégis normális tini voltam. A férjemet rendszeresen pofozta anyósom, mégis drogos lett.

nálam a pofon nem fér bele. számomra az nem nevelés hanem megalázás. egyébként se üssük már a gyerek fejét szerintem.

fenékre csapás ha tényleg fegyelmezés a cél, akkor nekem belefér.

enyém 2x kapott, egyszer az ablakba mászott fel, azért kapott (előtte milliószor elmondtam persze, hogy nem szabad mert veszélyes...) a másikat meg azért kapta mert kirándulás közben elrohant és hiába szóltam, nem állt meg, rohanás közben nézett hátrafelé és röhögött, előtte meg szakadék volt. nagyon megijedtem, hálistennek időben utolértem, na akkor kapott egyet, azóta nem rohan el mellőlem és az ablakba se mászik fel.

ez a két eset volt amikor úgy érzem a szép szó nem volt elég, ezeket is olyan 2,5 éves kora körül kapta, azóta nem volt szerencsére olyan amit nem sikerült megbeszélnünk vagy büntetéssel elérnem nála, persze a kis értelme is kinyílt közben és kialakult a félelemérzete is, már a kora miatt sem vállal olyan dolgokat amik nagyon veszélyesek (na nem mint ha nem látogattuk volna meg párszor a sürgősségit ;))

szerintem amúgy ezt nem lehet így előre eltervezni. vagy legalább akkor legyen az eltervezve, hogy nem ütöd mert a hirtelen harag nem tudod mit hoz ki belőled, jobb ha magadnak szabsz egy kontrollt amit nem léphetnél át, mert így is néha nehéz :)

én kaptam akkor is ha kellett, ha nem, nagyon gátlásos lettem, a mai napig emlékszem minden verésre :(