Előfordult már veled, hogy majdnem megállt a szíved, mert nagy baj, baleset is történhetett volna?

Nekem elég sokszor megáll a szívem, de még úgy is, hogy figyelek. De csak magamban kapok infarktust, kifele nem mutatom az aggodalmat.

Szia. volt nálunk is több ilyen,de a legutolsó még frissen él bennem:) kb 1 hete voltunk nagyszülőknél, gyerek (másfél éves) járkál körülöttünk majd bemegy a szobába.. sebaj így szokta, szokatlan csönd, mondom csak megnézem. Lányom felmászott a magas asztalra egy szék segítségével, amin az akvárium van. (szereti nézni) ott ült előtte, és a fél fenek lelógott az asztalról, mert kis hely van az akvárium előtt..mikor megláttam, nem mertem neki mondani semmit mert féltem ,h meglepődik ,h ott vagyok és leesik. így odamentem hozzá lassan:) betojtam akkor rendesen:)

Nyaraláson történt, a lányom 2,5 éves volt akkor. Elsétáltunk egy parkba, aminek volt egy hatalmas füves területe, aminek a túlsó végén egy nagyon forgalmas, 4 sávos autóút volt. Összetalálkoztunk egy másik kisgyerekes családdal, a gyerekek jót labdáztak, futkároztak együtt. Én az anyukával beszélgettem, a férfiak játszottak a gyerekekkel. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a lányom nekiindult, és rohanni kezdett ki a parkból, az autóút felé. A férjem már indult is utána, persze a gyerek röhögve futott az apja elől, azt hitte, kergetőzőst játszanak. A park végében érte utol, szó szerint alig pár lépésre az úttól. Mindezalatt én kővé dermedve figyeltem, igazából sem tudtam moccanni, mert akkor már a 8. hónap végén jártam a kistesóval, az egész úgy tűnt nekem, mint egy lassított felvétel. A valóságban meg csak pár másodperc volt, mert mire igazán megijedtem (Szerintem egy kisebb infarktuson átestem), már láttam, hogy a férjem hozza vissza a gyereket. Kész csoda, hogy ott helyben nem szültem meg.