Szánalmas ha egy szülő elveszti a nyugalmát és annak aki azt állítja gyermektelen létére, hogy megfelelő neveléssel teljes mértékben kezelhető egy hiperaktív gyerek annak azt válaszolja, hogy majd akkor beszéljen ha neki is lesz ilyen gyereke otthon?

Kisbogár, nem vagy rossz anya, és teljesen normális, hogy egyszer csak kiborul a bili. Ilyen az ember. Ne várj magadtól tökéletességet, hiszen senki nem tökéletes. Minden gyerek más, az egyiket könnyebb nevelni, a másikat nehezebb (még a nehezebben nevelhetők között is van különbség).

Ha megnyugodtál, akkor a legokosabb, amit tehetsz, az az lenne, hogy elbeszélgetsz az illetővel: elismered, hogy nem volt jogos mértékű a kirohanásod ellene (felhívnám a figyelmed a _mértékű_ szóra: az jogos volt, hogy kifejezted a nemtetszésed, de nem kellett volna leszedni az illető fejét). Elmondod neki, hogy nem ő volt az első, akitől ezt hallod, és nagyon felgyűlt már a feszültség emiatt benned, az volt a baj. Elmondod neki, hogy emellett nincs igaza, mert a te gyerekeddel tényleg nagyon nehéz, és nem csak rajtad múlik, hogy mennyire lehet megnevelni (mert ugye minden gyerek más, nem csak a szülőn múlik stb. stb.). Ha megbízol az illetőben, azt is elmondhatod, hogy te magad is félsz attól, nem vagy elég jó a feladathoz, hogy rossz anya vagy, és ezért különösen érzékeny vagy arra, ha valaki ezzel vádol. De megteszel minden tőled telhetőt, hogy a legjobbat add a gyerekednek.

Szóval szerintem ilyesmi lenne a helyes. Persze az, hogy ha én lennék a te helyedben, akkor én képes lennék-e ilyen türelmesen elmagyarázni ezt valakinek, beismerve a saját hibáimat is, az már egyáltalán nem biztos. Én sem vagyok szent, vannak hibáim és nem vagyok képes mindig a helyes dolgot tenni, akkor sem, ha tudom, hogy azt kéne.

Én megértelek, az én fiamnak a frusztrációtûrô képessége nagyon alacsony. Vannak trükkök, amivel kezelhetô, és csoportterápiára is jár, de még így is oda kell rá figyelni, ha társaságban vagyunk.

Nálunk is volt, aki "jobban tudta", hogyan kellene nevelni. "Kölcsönadtam" neki egy pár órára a fiút. (5 éves.) Azóta nem piszkál... ;)