Hagytam volna megfulladni a gyermekemet? (bővebben lent)

Hétvégére elutaztunk kicsit kikapcsolódni a Párommal és 2 és fél éves kislányunkkal. Valahogy úgy jött ki a lépés, hogy strandon még egyáltalán nem volt, úgyhogy nagyon élvezte az első nagy pancsolást. Én leültem a gyermekmedence egyetlen lépcsőfokára beszélgetni egy rég nem látott ismerősömmel, a Kedvesem pedig bolondozott a vízben a gyerekkel. Kislányom ezt nagyon élvezte, mert hétköznap alig látja az apját, így szinte le sem lehetett vakarni róla. Tudni kell rólam, hogy régen várt gyermek, borzasztóan féltem mindentől (tudom, hogy ez nem vezet sok jóra) és úgy szeretem, hogy ki sem tudom mondani. Amikor az apja kicsit elfáradt, odaküldte a Kicsit hozzánk és én meg egyszercsak azt láttam, hogy a gyerek áll a vízben, aztán beleteszi a fejét arccal előre és ekkor már a két lába is lebegett fent a vízen. Egyszerűen kikapcsolt az agyam, nem tudom mi történt velem. Láttam, de nem fogtam fel, hogy ez most rossz lenne. Ez nem tartott olyan sokáig, mivel a Párom odaugrott és kikapta a gyereket a vízből és elkezdett felelősségre vonni, hogy ugyan meddig hagytam volna a gyereket a víz alatt? A gyerek persze megijedt, de nem telt bele pár perc és meg is nyugodott. Vagy 50-szer megkérdeztem tőle, hogy nyelt-e vizet és az volt rá a válasza, hogy nem, amiből lehet következtetni, hogy a szája csukva volt és akkor nem lebeghetett a vízen csak kb. 1 percig vagy addig sem, tehát nem fulladozott. Egy barátnőm azt mondta, hogy ezek a pici gyerekek még nem tudják a víz alatt, hogy mi a fenn és mi a lenn és lehet, hogy meg is fulladhatott volna így a gyerek. Nyugtatom most magam azzal, hogy ha fulladozott volna, akkor elkezd kapálózni, vizet nyelni, a természetes életösztön csak működött volna már benne. De tényleg kikapcsolt az agyam és nem ugrottam oda rögtön és nem tudom, hogy mi lett volna, ha a Párom nem veszi ki. Tényleg hagytam volna és tényleg megfulladhatott volna úgy, hogy egyáltalán nem csapkod a kezével? Az eset után rögtön visszaküldtem a vízbe játszani, hogy lássam milyen hatással volt rá. Akkor játszott is tovább, de aznap és másnap vagy százszor elismételte, hogy "lehajoltam a víz alá és megijedtem, mert nem tetszett". Ma mikor ismét mentünk a strandra, úgy csimpaszkodott belém mint egy kis majom és egyszerűen nem tudtam beletenni a vízbe. Kb. fél órába telt, mire mindenféle vízi játékkal annyira el tudtam terelni a figyelmét, hogy már játszott a vízben, de eközben az ölemben ült és egyik kezével átkarolta a nyakamat. Borzasztóan rosszul érzem magam, egymilliószor játszódott már le a fejemben az eset és egyszerűen nem értem, hogy hogy történhetett meg :-(