Aki úgy érzi, hog liberálisan neveli a gyerekét, milyen előnyöket lát ebben?

Nem tudom pontosan mit takar, hogy "liberálisan", de én igyekszem úgy nevelni, hogy bátran forduljon majd hozzám, ha valami baj van. Merjen velem nyíltan beszélni és kérdezhet bármit, nem lesznek tabu témák és tiltások magyarázat nélkül. Ne érezze úgy, hogy hazudnia kell, mert ebből vannak a bajok. Ha csak tiltás van, de magyarázat, választási lehetőség nincs. Akkor úgy menekül majd otthonról, hogy pislogni nem lesz ideje a szülőnek és minden rosszba belekeveredik.

Sajnos én már anyám karján ülve tanultam a titkolózást, mert őt hihetetlenül elnyomták a szülei, felnőttként is folyton úgy érezte, hogy hazudnia kell, hogy elfogadják. Hát belőlem is ez lett. Nem mertem otthon semmit elmondani, megkérdezni, a legapróbb dolgokról is titkolóztam. Pedig nem voltam rossz gyerek, ez lett belém nevelve. Mostanra beláttam milyen hibáim vannak és változtatok rajta, tudatosan máshogy csinálom a gyerekemmel, nem akarom, hogy ő is úgy járjon mint én, vagy az anyám.

engem is érdekelne,hogy mit értesz liberális alatt?

Nálunk nincs olyan,hogy "mert én azt mondtam",nincs olyan,hogy apa vagy anya,mindenható és nem hibázik,mi is kérünk bocsánatot tőle,nem csak neki kell tőlünk..Hagyunk neki teret,elfogadjuk az akaratát,nálunk sincsenek tabu témák,igyekszünk nyíltak és őszinték lenni..

Milyen előnyöket látok benne?Hogy nem egy szorongó gyermekem lesz,aki emellett semmit nem mer kérdezni,elmondani nekünk.

Én is kíváncsi lennék,hogy ki mit ért liberális alatt.

Az,hogy szinte semmilyen szabályt nem állítunk, szerintem nem a legjobb megoldás. Mert a társadalomban, a nagybetűs életben, igenis vannak szabályok!

Csak egy példa! Barátnőm is próbálta úgy nevelni a fiát, hogy kevés szabályozás legyen. Akkor evett pl. a kicsi, amikor éhes volt, akkor is aludt, mondjuk szerintem ez inkább rendszertelenség,mint liberalitás. Na mindegy, bekerkült a bölcsibe, ahol bizony le kell ülni az asztalhoz a többiekkel, meg van az alvás, evés idő, játékok elpakolása stb.

És sajnos az is előfordul,hogy a szülő nem veszi észre,hogy a gyereke magatartása nem éppen a legjobb, lehet,hogy a túl nagy szabálytalanság miatt.

Az egy jó irány,hogy úgy próbáljuk nevelni,hogy legyen őszinte, ne féljen stb. De ezt szerintem anélkül is el lehet érni,hogy szinte mindent ráhagynánk. A férjemnek, és nekem is kivételesen jó kapcsolatunk van a szüleinkkel. Én anno anyukámmal mentem pl. antibébit feliratni. Viszont nem volt teljesen liberális (a szó divatos értelmében) a nevelésünk. Igenis, álltunk sarokba, ha rosszak volt, volt szobafogság, kaptunk a fenekünkre, bár ezt tényleg ritkán stb!

Olyat itt nem fogsz találni, aki mindent ráhagy a gyerekre, mert úgysem fogja bevallani, és a liberális nevelés nem is azt jelenti. Én úgy érzem, mi is liberálisak vagyunk, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok, hanem azt, hogy ezek a szabályok rugalmasak, és nem állítunk fel többet belőlük, mint amennyit muszáj.

Igen, azt hiszem, én sokkal több mindent engedek meg a gyerekeimnek, mint a környezetemben a legtöbb anyuka. Nem kapok agybajt, ha a játszón összepiszkolják a ruhájukat, hagyom őket sarazni, ha mászókáznak, nem állok felettük, és nem ismétlem el félpercenként, hogy "úgyis leesel." Ehetnek édességet, nézhetnek rajzfilmeket. Éjjel, ha szeretnének, közénk bújhatnak az ágyban. Soha, semmi körülmények között nem ejtek ki olyat a számon, hogy ők rosszak, buták, esetleg bénák. (Sajnos ismerek olyat, aki napi szinten vág ilyeneket az ovis gyereke fejéhez.)

Emellett egyébként vannak olyan dolgok, amikben szigorúbbak vagyunk, mint az átlag, a csúnya beszédet például egyáltalán nem toleráljuk, de ritkán van belőle probléma. Az asztalnál is nyugodtan kell enni, nincs rohangálás.

Az előnyei ennek, gondolom, majd később fognak megmutatkozni, egyelőre, annyi, hogy nagyon vidám, magabiztos, ügyes gyerekek. Nem állítom, hogy problémamentesek, mert nem azok, de semmivel sem rosszabbak, mint a "szigorúan és következetesen" nevelt barátaik. Az oviban már többször megdicsértek, hogy látszik a nagyobbikon, milyen szépen van nevelve.

Úgyhogy remélem, jó úton járunk.

Utolsó ne vedd magadra, engem is lepontoztak...

Itt a legtöbben csak végletekben képesek gondolkodni, el sem tudják képzelni, hogy létezik "arany középút". Ha azt mondod nem tiltasz meg mindent ész nélkül, egyből arra következtetnek, hogy felőled 10 éves korától kezdve szívhatja a hasist a nappaliban, mert letojod a gyereket, "liberális nevelés" címszóval. Szerintem azt sem tudják egyesek, hogy mit jelent ez a kifejezés és csak azért írnak h fröcsöghessenek.

Kis dolgokban van választási lehetősége, dönthet (pl. melyik cipőt vegyük meg, melyik fogkefével mos fogat). De van, amikből nem engedek (pl. az úton meg kell fognia a kezemet). Szóval van döntési szabadsága, de azért korlátok is. Úgy gondolom, hogy jó, ha korán megtanul mérlegelni, és felelősen dönteni, és nem azért csinálni valamit úgy, ahogy, mert úgy kell, vagy úgy szokás. Nem baj, ha van önálló akarata, és azt érvényesíteni is szeretné néha, és emellett nem szándékozom elnyomni, és a szoknyám alatt tartani 40 éves koráig.

Amúgy meg én sem értem, hogy mit értesz pontosan "liberális nevelés" alatt.