Más is volt/van így a gyerekekkel? Fog ez változni? Vagy
én egyszerűen ilyen vagyok?
Figyelt kérdés
Alapvetően nem utálom a gyerekeket mert jópofák, De ha foglalkozni kell (és ahogy foglalkozni kell) velük vagy sokat vannak a környezetemben egyszerűen ideges leszek. Amit nem bírok bennük, hogy mindent azonnal kell csinálni, nem lehet mondani hogy mindjárt, meg még ezt befejezem ezt majd utána hanem mindig a gyerek pillanatnyi kívánalmait kell lesni különben üvöltés meg hiszti van.
Nálunk van most rokon, bő 2 éves gyerek. Éppen telefonálok, kávét főzök tevékenykedek vagy valamit csinálok és odajön hogy neki most kell ez meg az (játék akármi). Ha nem dobok el mindent a kezemből 20 másodpercen belül akkor dráma van.
Ráadásul elsősorban nem is én foglalkozom a gyerekkel, de az a kevés interakció is felnyomja a vérnyomásom...
24/F
2014. júl. 24. 13:36
1/8 anonim válasza:
Igen, a gyerekek önzők.:) Te is ilyen voltál, vagy még most is ilyen vagy. A szülőség nagyrészt abból áll, hogy a te szükségleteidet háttérbe szorítod, és a gyerekét állítod előre. Ehhez kell bizonyos érettség, ezért nem alkalmas mindenki szülőnek, fel kell hozzá nőni.
2014. júl. 24. 13:57
Hasznos számodra ez a válasz?
2/8 anonim válasza:
Ez csak szoktatás kérdése. Most nagyon trendi mindent a gyerek akaratának alávetni. Kezdve azzal, ha neki jól esik akkor lógjon napi 20 órát
a cicin élő cumiként használva az anyját. A nagyobbik gyerekem még nincs három éves, de mondom neki, hogy "várnod kell, mert anya most megissza a kávéját/befejezi a reggelit" vagy "látod, most telefonon beszélek, majd utána játszok veled". Simán megérti és vár pár percet.
A kicsi még csak két hónapos, de miatta se fogom eldobni a maradék két poharat ha éppen mosogatok...
Utána persze 100%osan az övék vagyok, nem a tv elé rakom le, hanem foglalkozom velük amennyit igényelnek.
2014. júl. 24. 14:32
Hasznos számodra ez a válasz?
3/8 anonim válasza:
Első vagyok, nem így értettem, hogy a gyereket kell előre helyezni. :) Nem kell élete végéig ugrálni neki. Amikor megszületik, és kicsi, magatehetetlen, akkor nincs választás, a többi később valóban nevelés kérdése. Az enyémek is tudnak várni, de az is egy folyamat, amíg megtanulják.
2014. júl. 24. 14:37
Hasznos számodra ez a válasz?
4/8 anonim válasza:
2. vagyok
1. maximálisan egyet értek veled :)
Közven azért észre vettem, hogy egyikünk se válaszolt a tényleges kérdésre :D
Szóval:
Saját gyerekhez mindig másként áll az ember. Lehet teher más gyerekének a kedvéért lemondani valamiről, a sajátodnál meg majd eszedbe se jut, hogy ugyanaz a dolog teher lehetne. Tehát még változhat a hozzáállásod :)
2014. júl. 24. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
5/8 anonim válasza:
Én is ilyen voltam és ezt nőként, anyaként mondom neked. De amikor majd a szülőszobán bőgve fogod a gyerekedet, akkor minden megváltozik. Nekem is van két gyerekem, az egyik éppen kettő éves, hát mit ne mondjak, a dackorszak elkezdődött. De ez éppen erről szól, feszegeti a határait, tudni akarja, hogy meddig mehet el. Nem kell eldobnod semmit a kezedből, megmondod, hogy várjon, amíg befejezed, s aztán mész. Ha nem érti meg elsőre, megérti ötödjére.
2014. júl. 24. 14:58
Hasznos számodra ez a válasz?
6/8 anonim válasza:
#5, mi is éppen ezen megyünk keresztül. Mondhatom, marha nehéz.
2014. júl. 24. 15:11
Hasznos számodra ez a válasz?
7/8 anonim válasza:
5. vagyok. Igen, marha nehéz. A nagyobbik fiam négy és fél éves, nála valahogy két-három évesen kimaradt a dackorszak, de most bőven bepótolja. Kb. két percenként visítás van. Pont ma kérdeztem a szembeszomszéd csajszit a boltban, hogy áthallatszik-e hozzájuk, ha néha kiakadok és elordítom magam. Megnyugtatott, hogy nem, de szerintem igen, mert én is hallom, amikor nála elszakad a cérna.
2014. júl. 24. 15:16
Hasznos számodra ez a válasz?
8/8 anonim válasza:
Na, hát ez az. Én is attól fekszem ki, hogy csak akkor hajlandó, ha már kiabálok, egyébként rám se hederít. A környék nem érdekel, társasházban lakok ugyan, de mindenki azt gondol, amit akar, mindnek van gyereke, ha ők elfelejtették, milyen egy dacoló gyerekkel, az az ő bajuk. Majd nagymamaként nekem is több kedvem lenne esetleg hőbörögni vagy vihogni, hogy mit kínlódik az anyuka.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: