Szerintetek ez így jó? Vállalható még egy?

Csak kevés embernek adatik meg, hogy külön szobája legyen gyerekként, legtöbb ember vagy szegény, vagy átlagos keresetű.

Az én legtöbb ismerősöm is egy szobában aludt a testvéreivel és élvezték.

Nekem saját szobám volt, mert nem volt testvérem és nagyon magányos voltam a szobámban, örültem volna, ha ott van egy testvér mellettem.

Ha meg mindenképp külön szobát akartok, akkor a nappalit át lehet rendezni, vagy az egyik szobából 2 kisebbet csinálni gipszkartonnal.

3 szobás háznál eszembe nem jutna ilyeneken gondolkozni.

Paromèk 5 vannak, hatalmas csalàdi hàzban laktk mindenkinek lehetett volna külön szoba de ők 15èves korukig együtt laktak egyben :-)

Addig nàlatok is vàltozhat a helyzet, vagy simàn kiköltöztöka nappaliba, szerrintem nem nagy ügy....

Miért nem megoldható?

Ti nem tudtok átköltözni a nappaliba? A nappaliból egy kis részt leválasztanátok hálószobának és a gyerekeknek lenne saját szobájuk.

Mi így oldanánk meg.

Mi is 3 szobás házban élünk, jelenleg még egy gyermekunkkel.

A haloszobank fent van az emeleten, de amióta a pici fiunkat saját szobába koltoztettuk, ami a földszinten van, azóta mi lent ragadtunk a nappaliba. Szerencsére kényelmes kihuzhato kanapét vettünk anno. :-) egyáltalán nem zavaró h minden reggel el és minden este ki kell pakolni az ágyat, ágyneműt. Szóval most a haloszobank üresen áll. Én sem gondoltam volna h nappaliban fogok aludni, de már teljesen megszoktuk. :-) (kb 4 hónapja alszunk ott)

Most tervezzük a tesot, uh valószínűleg őt külön szobába fogjuk tudni tenni. Így is örülhetünk h 3 szobánk van, mert szerintem sem sok embernek adatik meg ez. Én is 2 szobás lakásban nőttem fel, nővéremmel.

Szóval hajrá, jöjjön a kisteso!!! :-)

Ha problémát jelent, hogy "csak" háromszobás lakásotok van, akkor szerintem nem is szeretnétek annyira második gyereket... Bocsi, de nem is értem a kérdést. A magyar átlag családok többségének max. 3 szobás lakása van, mégis rengetegen vállalnak legalább 2 gyereket.

Nálunk is így volt. 3 szobás panelben laktunk, a bátyám 3 évvel idősebb nálam. Amíg kisebbek voltunk, addig egy szobában voltunk, és egyáltalán nem zavartuk egymást, sőt rengeteg játszottunk együtt. Amikor bátyám 12 éves lett (én ugye akkor voltam 9), külön szobába mentünk. Hogyan? A szüleink lemondtak arról, hogy legyen külön háló + nappali, és mindegyikünk kapott külön szobát, meg nekik is maradt egy. Tudom, hogy kényelmetlenebb, és nem a legjobb megoldás, de nálunk bevált és még rengeteg családot ismerek, akiknél így van. De olyanokat is ismerek, akiknél kamasz gyerekek vannak egy szobában. Ez sem a legjobb, de szerintem ez nem lehet akadálya annak, hogy ne vállaljatok újabb gyereket, ha szeretnétek...

Nekünk is háló+nappali+gyerekszoba van és nincs is lehetőség "terjeszkedni", átalakítani.

Mégis bevállaltunk még egy gyereket, de imádkoztam, hogy ő is lány legyen.

Négy év van a lányaim között, remélem, hogy lesznek olyan jó tesók, hogy nem kell a nappaliba kiköltöznünk. :)

Sokan nőttek fel egy szobában, akár fiú-lány is (gondolj a kétszobás panelre, ahol a nappali volt egyben a szülők hálója is).

Szóval szerintem: VÁLLALHATÓ. :) Sok sikert!