Anyukám (nagymamájuk) elzavarta ebéd nélkül aludni a gyerekeket, a következő történt, szerintetek igaza volt?

Tulajdonképpen olyan rossz dolgot nem tett anyukád szerintem, bár mi anyák biztosan sok dolgot másképpen reagálunk le mint a nagyszülők, talán kicsit több türelmünk van (még) hozzájuk, talán picit tágabbak a határok, vagy jobban átlátjuk, mit miért csinálnak.

De nálunk pl. ha anyukámra bízom a kisfiamat, és mondjuk ő úgy reagál le valamit amit én másképp tennék, inkább nem szólok, mert egyrészt örülök, hogy vigyáz rá, másrészt a gyerekek tök jól el tudják különíteni magukban, hogy kinél mit szabad és mit nem, remekül tudnak alkalmazkodni.

De azért könyörgöm, ne beszéljünk már elrontott nevelésről, minden kisgyerek csinál ilyen dolgokat, mert pl. fáradt, nyűgös, vagy egyszerűen csak simán unatkozik.

Aztán mindenki kezeli a helyzetet a saját értékrendjéhez és idegrendszeréhez mérten.

teljesen igaza volt.

off: kb 30 hetes terhes voltam mikor utaztam haza vonattal. mellem ult a boxba egy anyuka ket gyerekkel. az egyik 2 a masik 5 ev koruli. orultem hogy odaultek mert szeretem a gyerekeket. el is kezdtunk beszelgetni, kerdeztem mi a nevuk, mondtam nagyon szep nevuk.van, mondtak hova utaznak stb. kozben megallapitottam hogy nem lehet sok penzuk, a ruhajuk szakadt volt, meg tiszta kosz mindenuk, persze kicsiknel ez elofordul nem torodtem vele beszelgettunk tovabb. aztan egyszer csak elkezdtek undokoskodni. eloszor mondtak hogy nem szeretnek engem. ezen még csak mosolyogtam. aztan mondtak hogy büdös vagyok. ez mar kisse.bantott szivesen mondtam volna az anyjuknak hogy a " gyereked tiszta dzsuva es nem szolsz ra mikor engem lebudosoz?" de mivel tudtam hogy nem vagyok budos (reggel volt zuhany utan) rajuk hagytam ezt is. aztan mondtak olyan budos vagyok mint a szemet es kidobnak a kukaba. mondtam kedvesen hogy ez csunya dolog. mondtak kidobjak a taskam a vonatbol ( az anyjuk semmit se szolt csak vigyorgott ram bamban) na itt mar kezdten bepocceni es mondtam hogy utana doblak - de rogton ra mosolyogtam es megsimogattam a buksijat hogy erezze csak viccelek. erre ranezett a terhes pocakomra es azt mondta "akkor kivágom a hasad" pff. na ez? erre.mar nem tudtam mit mondani befejeztem a beszelgetest, persze az egeszet vegighallgatta a vonat, rem ciki volt, az anya gondolom kicsit se erezte annak, az ilyen keptelen megnevelni a rosszindulatu kolkeit, na en ott hataroztam el hogy igen is ha kell, racsapok a gyerek fenekere de az en lanyom akkor se lesz ilyen.

most meg csak negy honapos, nagyon jo baba, de ha ilyet mond a nagymamanak, 2 napos szobafogsagra szamithat majd.

Egy 3 éves, eléggé akaratos gyerek anyukájaként mondom,hogy a maminak igaza volt.

Én eddig kinyaltam a gyerekem fenekét. Tudom, rosszul csináltam, de mivel itthon nem jó evő, mentem utána a kajával, akkor evett,amikor akart stb. A bölcsiben mondták,hogy ott viszont ül, nem szaladgál, megeszik mindent. Meg azt is, hogy hagyjam, éhen halni nem fog, az a gyerek,amelyik éhes, előbb vagy utóbb fog enni.

Kb. 4 napja addig szórakozott az asztalnál,hogy magára borította az összes kajáját. Na akkor mondtam,hogy viszlát, aki nem éhes, az ne szórakozzon az étellel. Ezt azóta is tartom. Ma reggel is szenvedett, felállt, visszaült, szétkente a vajkrémet. 15 perc után meguntam, elvettem a tányérját, és elküldtem. Éhen halni tényleg nem fog. Majd ha igazán éhes lesz, akkor fog enni!