Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Miért nem hajlandó elaludni,...

Miért nem hajlandó elaludni, ha én teszem le?

Figyelt kérdés

16 hónapos, nagyjából egy hete kezdődött.

Eddig az alvása úgy nézett ki, hogy éjjel 11-12 óra, nappal kétszer másfél-két óra. Az utóbbi időben viszont a délutáni alvást szabotálja mindaddig, amíg az apja haza nem ér. Ha ő leteszi, akkor gond nélkül elalszik.

Változó időben ér haza, így nem hiszem, hogy az időponttal lenne összefüggésben.


Este és délelőtt tőlem is elfogadja.

Ma délután már olyan álmos volt órák óta, hogy többször elesett a saját lábában is. Hazaért az apja, 10 perc játék után letette, azóta alszik, mint akit agyonütöttek.

Korábban teljesen változó volt, hogy melyikünk fekteti, aki épp közelebb volt hozzá/ráért. Altatási rituálé nincs, pici kora óta bevisszük, letesszük (befelé menet még integet egyet), aztán kijövünk.


2015. aug. 17. 17:21
 1/2 anonim ***** válasza:
Mivel napi 1x engedi Neked is hogy letedd,így azt gondolom,hogy csúsztassátok el a délelőtti alvást,így délután nem lesz annyira lefáradva, este pedig ha kicsit korábban fektetitek,akkor a Párod is betakarhatja,így megvan az "egyszer Anya,egyszer Apa takar"
2015. aug. 19. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 sub rosa válasza:
úgy tűnik, "beleszeretett" apába! :D De ez nyilván nem is baj. biztosan alig várja a kis babóca, hogy láthassa, ezért talán jó lenne némi kis rendszerességet csempészni apa hazajövetelébe. a gyerek is nyugodtabb és később kiegyensúlyozottabb volna. :)
2015. szept. 4. 23:47
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!