Kisgyermekét egyedül nevelő anyaként bevállalnátok 3 műszakos munkát?

28 éves nő vagyok, 2,5 éves kisfiúval, aki szeptemberben kezdte a bölcsit. Nekem korábbi munkahelyem nem volt, mert az egyetem utolsó félévében estem teherbe, előtte csak diákmunkáztam.

A férjem meghalt balesetben, amikor a kisfiunk 5 hónapos volt, így anyagilag is nehéz helyzetbe kerültünk. 2 éves kora előtt nem akartam mégse bölcsibe adni a kisfiamat, valahogy kijöttünk a pénzből, nagyszülők is támogattak. A munkakeresés nehezen ment a kisfiam miatt (minden interjún rákérdeztek, persze az ő álláspontjuk is érthető), végül egy olyan helyre vettek fel, ahol 79 ezer a nettóm, pedig beszélek két idegen nyelvet és diplomám van (igaz, nem a legpiacképesebb).

Továbbra is nehezen jövünk ki a pénzből, ráadásul albérletet is fizetni kell. Most viszont egyik barátnőm szólt, hogy a cégüknél embert keresnek jól fizető munkára, és tudna szólni az érdekemben. Ügyfélszolgálatról van szó, amihez 2 idegen nyelv kell, barátnőm szerint simán felvennének a nyelvtudásommal, a gyerek mellett is. Nettó 260 ezret fizetne, csak hát azért ilyen magas, mert 3 műszakos. Az ügyfélszolgálat éjjel-nappal üzemel, tehát 3 műszakban van a munka, 6-14, 14-22 és 22-6 óra között. Barátnőm szerint ezt egyenlő arányban szokták felosztani, tehát mindenki sorra kerül ugyanannyiszor mindegyik műszakban.

A nettó 260 ezer persze irtóra csábító a mostani 79 ezremhez képest, kicsit egyenesbe kerülhetne az életünk, és a mostani minigarzon (lyuk..) helyett is bérelhetnénk egy normálisabb kis lakást. De 3 műszak egy 2,5 éves kisfiú mellett??? A bölcsiben reggel 7-től délután fél 6-ig maradhat. Este, éjszaka kellene valaki, aki vigyáz rá, ha én dolgozom. A nagyszülei közül már csak ketten élnek, de apukám sajnos nincs olyan állapotban, hogy vigyázni tudna rá, csak az anyósom marad. Ő most is nagyon sokat segít, és sokszor mondja, hogy nyugodtan bízzam rá a gyereket (már nyugdíjas), de azért egy rendszeres éjszakai felügyeletet rábízni túl nagy kérés lenne szerintem.

Néha esténként (nem éjszakára persze) a kisgyerekes barátnőim esetleg tudnának rá vigyázni, de hát hosszú távon tőlük sem várhatom el ezt.

Idegen bébiszitterben nagyon nem bízom, ettől a megoldástól félnék...

És hát a kisfiamnak milyen érzés lenne, ha heti 1-2-szer "otthagynám" éjszakára? Hogy felkel az éjszaka közepén,és nem vagyok ott? Ilyen még sose volt, én voltam az egyetlen biztos pont az életében.

Ti mit tennétek? Bevállalnátok a munkát?

Közben persze folyamatosan keresek más munkalehetőséget, interjúkon is voltam, de semmi... A mostani munkám annyiban jó, hogy fix. 8-16-ig tart és azon kívül nem kell foglalkoznom vele, túlóra sincs, de hát ennyi pénzből nem sokáig fog menni.... :(