Amikor borul a napirend (nincs bölcsiben), kifog rajtam a dackorszak. Hogyan kell ezt? (2,5 é)

2.5 éves, egyszerűen csak dacos és dilis, bocsánat, ezzel nem a te gyerekedet akarom bántani, a korosztályra értettem. A fiam 2 évesen hülyült meg (még jobban, mert előtte is alig bírtam vele pedig én szigorú és következetes vagyok), a lányom most 2 éves, nála is jó kis szituk vannak, pedig ő eddig egy angyal volt.

A másik, hogy nálunk is az van, hogy amíg betegek addig azért nyűgösek, hisztisek, dilisek, aztán amikor meggyógyulnak de még itthon vannak akkor meg be kell pótolni az előző 3 napot ami kiesett az életükből és íííírttóóóó rosszak tudnak lenni, épp hogy csak a függönyt nem szakítják le a helyéről, pedig úgy összességében jó gyerekeim vannak.

A lányom újabban mindenhez hozzáér amit megtiltok neki, leveszi amit nem szabad, cipőt akar húzni a lakásban, nem akar sapkát húzni és még sorolhatnám.... feszegeti a határokat, próbálgatja magát, mi lesz vajon ha nekem nemet mond, mi lesz ha ezt és azt csinálja... a legtöbb 2-2.5 éves ilyen.

Nem te rontottad el, nem vagy neki kevés, jól neveled, csak most ilyen korszaka van.

Legyél határozott, szigorú, tartsd továbbra is a szabályokat és meglátod, 1-2 hónap és lecsendesedik.

Bután hangzik de addig ne vidd boltba, motorozni csak olyan helyre járjatok ahol nincs forgalom stb... kerüld az ilyen szitukat. A fiamnál nekem is csak ez jött be.

Kitartás.

Laptopot vagy korlátozd x mesére vagy be se kapcsold, kísérd be a szobájába, adj neki ötletet hogy mivel játsszon és hagyd ott, felfogja találni magát, hidd el... Nem kell mindig programokkal meg ezermillió játékkal lekötni, lehet hogy ez is a baja, megszokta hogy mindig van új esemény, tanítsd meg neki hogy egyedül is foglalja el magát.

Szia, gondozó vagyok egy 2,5-3 éves csoportban. Én amit ajánlani tudok az a következetesség. Ezért működik minden amikor van bölcsi,mert tudja,hogy mi miután történik és az,amit mondanak,az meg is fog. Ez lehet furán hangzik,de mindent amit a szádon kiejtesz, súlya van. Annak is,ha véletlen nem úgy lesz.

Ha azt mondod,hogy kap csokit,ha a játszótérre értek,akkor kapjon legalább egy darabot. Ha azt mondod,ha zöldre vált a lámpa akkor átmentek,akkor ha a fene fenét eszik is áthúzod a zöldön. Mert ilyenkor nem kérdezed meg,hogy mit szeretne. Ez nem az az időpont amikor kérdés,hogy megtörténik e a dolog. Persze van választása,hogy " kicsim induljunk most haza a játszóról vagy játszanál még 5 percet?" "oké,5 perc múlva szólok és indulunk" "letelt az 5 perc,gyere megyünk" "nem,nem maradunk tovább, 5 percet kértél,letelt,mostmár indulunk, gyere" és ha nem jön,akkor megfogod a kezés és odahúzod a kijárathoz. Leguggolsz hozzá és megint elmagyarázod "kicsim, megkérdeztem akarsz e még 5 percet játszani, azt mondtad igen. Az 5 perc letelt,mostmár megyünk haza. Nem hat meg ahigy sírsz, ha sírsz,ha nem én elindulok és te jössz velem"

Ez így csúnyán hangzik,de minden alkalommal ezt el kell játszani. A játszmák egyre rövidebbek lesznek,mert megtanulja,hogyha anya mond valamit,akkor az úgy lesz. És mindig elmagyarázni neki,hogy mit beszéltetek meg (fontos hogy előre minden meg legyen beszélve,le legyen fixálva hogy tudja,hogy mi miután következik) és ha kell, 10x rezzenéstelen arccal elismételni,hogy "de igen,most megyünk" és nem kell idegeskedni,vagy kiabálni mert a határozottságodat érzi, tudni figja,hogy komolyan gondolod.

És ami még ennél is fontosabb: a játék idő legyen játék idő, lássa a különbséget,hogy milyen a játszós és vicces anya és milyen a határozott. Ha játék közben bohóckodtok,akkor a játék végén jobban érzi majd a határt. Ha végigidegeskeded a napot,nem fogja tudni,hogy mi az ami tényleg fontos. Nem kell szabályok közé szorítani a gyereket, nem kell sok szabály,de ami van,az mindig ugyan az legyen és ugyanúgy történjen meg. Ez nem szigorúság,ez következetesség, óóóóóóriási a különbség!

Szigorú akkor vagy, ha "ne rohangálj a parkban" "nen vagy jó kisfiú,megmondtam hogy végig fogod a kezem" "nem érdekel,hogy sírsz,ha rosszul viselkedsz nem kapsz csokit" "rendetlen vagy,ne kiabálj az utcán" stb --->a gyereket minősíted és nem a viselkedését: sose jó!

E helyett: "kinn vagyunk az utcán,itt légyszives ne kiabálj.Nézd meg,senki sem kiabál,hanem beszélget. Majd a játszótéren kikiabálhatod magad"(ha torkaszakadtából üvölt a játszótéren se szólsz rá,mert az volt a megyegyezés,hogy az utcán nem kiabálhat

"látod peti itt mennyi autó jár,fog légyszives a kezem,félek,hogy kilépsz az autó elé. Arra előrébb már nem járnak autók,arra majd rohangálhatsz"

Remélem elég jó példákat írtam és egyértelmű amit akartam ezzel mondani. Nagyon fontos,hogy folyamatos kommunikációban maradj vele. Nagyom okos és tudni fogja,hogy mi vár rá ha megosztod vele,ő is akarja tudni,higy mit csináltok aznap. Sőt, lehetne mindig egy kupaktanáccsal kezdeni a napot,ahol megkérdezed,hogy mit azeretne csinálni (irányított beszélgetés. Ha te tudod hogy a postára el kell mennetek,akkor nem azt kérdezed meg,hogy mit akar csinálni,hanem: "be kell mennünk a postára délelőtt. Szeretnél előbb postára menni és utána játszótérre vagy előbb játszótér és utána posta?" szóval irányított beszélgetés,de te nagyon jól tudod,hogy hova akarsz kilyukadni. Ha van kérdésed és hasznosnak találod a tippeket,írj rám.