2-3 kiskorkülönbséges 10 év alatti tesok esetében, hogy telik az otthonlét?

Két kisgyermekem van, egy 4 éves ovis kisfiam és egy 2,5 éves bölcsis kislányom. Augusztusban mentem vissza dolgozni, addig viszont itthon voltam Velük gyeden (3,5 évet).

Minden gyermek más. Én az én gyermekeimről tudok nyilatkozni. A fiam nagyon igényel engem, igazi anyaimádat van, voltaképpen mindenhez kellek Neki. Ő nem az az egyedül elmolyolós típus, sosem volt, mindig mozgásban van, igazi energiabomba. Hihetetlen okos, folyton beszél, azaz beszélgetünk, fizikai és szellemi téren is komoly igénybevételt jelent. A kislányom rendkívül nyugodt, gyönyörűen elszöszmötöl magában is. Azonban ha mindkét gyermekem itthon van, felveszi Ő is a bátyus fordulatszámát, és ketten a feje tetejére állítják a lakást. Sok a veszekedés, de ugyanannyira gyakori a békés együttjátszás. Az látszik, hogy nagyon szeretik egymást, sokszor összebújnak, és egymást átölelve alszanak el. Fantasztikus érzés.

Tehát igazából mindig adnak feladatot nekem, nagyon ritka az, hogy 2 percre nyugodtan leülhessek és nézhessek ki a fejemből. De nem is számítottam ilyenre, amikor terveztük Őket tudatosan, kis korkülönbséggel. Nem is szenvedek Tőlük, néha kifáradok, akkor kérek egy kis segítséget anyukámtól, és picit magam vagyok.