3 évesen tudnia kellene elmondani, vagy körbeirni mi történt? (leesett a laptop. )

17-es vagyok. Úgy érzem kicsit félsz, de nem szabad. Tegyél meg minden tőled telhetőt, tudom, sok kitartás és erő kell ehhez. Beszélgess vele sokat, olvass neki könyvből sok mesét, nézzetek szép meséket. Ne add fel, fog ez menni neki/nektek. Egyébként a 3 éves körüli kor erősen dackorszak. "Nagyjából három és fél éves korig tart az úgynevezett dackorszak, ami arról nevezetes, hogy ilyenkor kezd kialakulni a gyermek éntudata, és rájön arra, hogy saját, mindenkitől független vágyai, igényei, szükségletei vannak. Ezzel párhuzamosan az is kiderül számára, hogy a környezete elképzelései gyakran nem esnek egybe az övévivel, ezért folyamatosan teszteli a határokat – mind a sajátjait, mind azokét, akik vele élnek."

[link]

Az is lehet ezeket a dolgokat amiket leírtál, ezért tette. Én kívánok sok erőt és kitartást :)

Olvasgass arról, hogy ezzel a korosztállyal hogyan érdemes kommunikálni! Az a kérdés, hogy mi volt a bölcsiben, egyszerűen megfoghatatlan egy 3 éves számára. Erre az én gyönyörűen, összetett mondatokban beszélő 2,5 éves kislányom, de még az ugyanilyen gyönyörűen beszélő 4 éves nagyfiam is csak annyit tud kinyögni (kínlódva), hogy "háááát, jó volt." Viszont én olvastam gyermekpszichológiai írásokat rengeteget (imádom a témát), és azt javasolják, hogy konkrétumokra kell rákérdezni: rajzoltál ma? Mit rajzoltál a bölcsiben? Finom volt az ebéd, és mi volt? Ettél belőle? Aludtál? A vécébe pisiltél, kakiltál?

Szval ez így rémuncsinak és szájbarágósnak tűnhet, de egy átlagos beszédű gyermek ezekre a kérdésekre kisregényt képes előadni. Az elvontabb, túl tágabb kérdésekre viszont csak hümmög, zavarba jön, szval fókuszáld a kérdéseidet! Ne a választ add a szájába: "Leejtetted vagy leesett magától?" Mert ez így tényleg szájbarágós, de ne is azt kérdezd, hogy "Mi történt a laptoppal?" Helyette fogalmazd meg úgy, "Csináltál valamit a laptoppal? Ha igen, mit?" Ha a gyermeked rendben van mentálisan, erre a kérdésre el kell tudnia mondani, hogy lelökte-e a laptopot, vagy épp látta, ahogy a huzat becsapta az erkélyajtót és a meglebbenő függöny széle lebillentette a laptopot az asztalról😁

Direkt a smiley, ugyanis egy átlagos 3 éves kisgyermek rengeteget rizsázik, hadovál, ember legyen a talpán, aki követni tudja. Legalábbis az én két gyermekem kiver az észből az állandó karattyolásukkal, főleg úgy, hogy résen kell lennem, mert simán megvezetnek😁

Próbáld ki ezt a fajta fókuszált kérdésfeltevést a gyermekeddel! Ne várj azonnali eredményt, ezt is gyakorolni kell! Az eddigi nem megfelelő kommunikáció után szoknia kell, hogy anya segít neki összerakni a mondandóját pusztán a helyes kérdésfeltevéssel. Viszont ha nem javul a helyzet, mutasd meg gyermekpszichológusnak. Én nem a logopédussal kezdeném rögtön, hiszen (persze, nem akarok okoskodni) nincs szervi baja, hangképzésbeli nehézsége, legalábbis nem írod. A gyermekpszichológus titeket, kettőtöket (anyát és gyermekét) kezeli, és szerintem neked sem árt egy kis útmutatás!