Nálatok hazaviszik az óvodai dolgozók az ételt?

Nem tudom, de kórházról tudok mesélni.

Anya kórházi dolgozó és egyszer egy hétre be kellett feküdnie.

Mire eljutott hozzá a reggeli, nem volt szalámi csak margarinos kenyér, és később beugrott köszönni a pihenőszobába a kollégáknak, és látta hogy 1-1 rúd szalámit elcsaklizott pár ott dolgozó.

Neki meg nem jutott reggelire.

Szóval bármit eltudok képzelni, de egyáltalán nem biztos, hogy hazaviszik a gyerekek elől.

A konyhán dolgozók visznek haza. Az egyik konyhás pl. sok mindent hazapakol évek óta...Húst, étolajat stb.

A másik épp ezért semmit, mert mindig őt gyanúsították, hogy ő viszi, aztán kiderültek a dolgok.

huszonévaekórházi dolgozóként hadd nevezzem hazugnak azt, aki azt látta, hogy rúd szalmáikat cipel haza bárki. Soha a büdös életben nem kapja egy osztály sem felszeletelés nélkül...

nem tudom, miért jó egymást hergelni. Nem gondolnám, hogy a pedagógusok meglopják a gyerekeket. És nagyon helyes, hogy fél banánt kapnak, elég magas a káliumtartalma, többek között, és sokszor otthon is benyom kettőt a gyerek...

Konyhása válogatja.

Dolgoztam olyan mellett, aki tisztességes volt, előbb mindig kiosztotta az adagokat és ha maradt, akkor osztottuk szét magunk közt.

Persze legtöbbször mindig maradt, de pl. darabos húsnál eleve nem küldtek sokat.

Aki azt írta, hogy csak fél banán jut, annak megsúgom, hogy mindig 1 egész banánt számolnak gyerekenként, de mivel általában nem eszik meg egy egész gyümölcsöt a gyerek, ezért, hogy elkerüljék a pazarlást, eleve fél banánt kapnak. Így tudott anya is óvónőként hazahozni néha almát, narancsot, banánt, ezt-azt :)

A legtöbbet a konyhások tudják hazavinni, a dajkák, óvónők már kevesebbet, hiszen ők abból gazdálkodnak, ami a konyháról feljut hozzájuk.

Persze voltam olyan oviban is, ahol a konyhástársam extra jóban volt 2 csoport óvónőjével, így a konyhai "árut" velük is megosztotta.

Volt, hogy csak lestem, mikor kérés nélkül adta a kollégám a literes mosószert, teli doboz vajat, cukrot, hogy tegyem el jól mélyre a táskámba, vigyem haza.

Legjobb éveim azok voltak míg óvodákban dolgoztam.

Tejet sose kellett vennem, napi 1 kg kenyeret szintén hazavittem és legalább heti 2-szer főznöm se kellett otthonra.

Amúgy a gyerekek sose maradnak éhen, mindig úgy adtunk be mindenütt, hogy még repetára is jusson, tehát ne gondoljátok, hogy bárki is a gyerekek elől veszi el az ételt.

Az óvónők is csak akkor viszik haza a maradékot, ha már senki nem kér és még maradt a tálban.