Mit játszik, mennyi ideig?

"folyton pörög, jön - megy a lakásban, látszólag céltalanul, felmászik a kanapéra, székekre, ahova csak tud, evés közben is folyton babrál, izeg - mozog. Lehet autista?"

Önmagában ez nem utal autiszmusra, enyhébbre se, mert életkori sajátosság. A figyelemtartása is még meglehetősen alacsony az egészséges három éveseknek, max 5 perc, sokszor egy percig fókuszál az adott tevékenységre egy tipikus, egészséges három éves.

Ez csak annyit jelent, hogy sarlatán -vagy anyagi értelemben csaló szakember- az, aki egy három évesről már most el "tudja" dönteni, hogy autista, vagy nem. Az autizmus spektrumzavar enyhébb foka ("Aserger") sem igazán diagnosztizálható a 3. szülinap körül, a 3. életév során is legfeljebb sejteni lehet ezt.

Minden hónap számít, ilyen pici korban! Azt írod, a tied még nem töltötte be a hármat. Akkor meg ne aggódj, mert az alaptalan szülői aggódás könnyen átragad még a tíz éves gyerekükre is, hát még egy három évesre.

Ráérsz aggódni akkor, ha három és fél évesen egyértelmú aspergeres tünetei LENNÉNEK. Ha egyáltalán lesznek. Sokszor egyik napról a másikra előre lendül azdott téren az érés. Vagy egyik hónapról műsikra, adott esetben. És van, amikor 3-4 hónapon át semmi sem változik látszülag, bár közben a "fekete doboz belsejében" (azaz tudati, pszichés érés, agyi érés tekinteében) folyamatos a változás.

(Egész más kérdés az, ha egy gyermek súlyos, Kanneres autista, mert azt már két évesen is lehet diagnosztizálni, na de annak tünetei annyira súlyosak, hogy kábé sikítva már rég kirohantál volna a világból, kérdező... És persze hanyatt-homlok gyermekpszichológust kerestél volna fel. A leírásod közel se mutat problémát, a gyermek életkorát figyelembe véve.)

Az önálló játékról pedig írtak pár helyes választ: gyerekfüggő, de általában 5 éves kortól majdnem minden gyermek elvan magában is, persze a szülő közelsége nagyon fontos kb 7 éves korig, míg kisiskols korban már enyhül az érzelmi "tapadás". A pubertás korral, 11 éves kortól kezdenek lelkileg fokozatosan leválni a gyermekek a szüleikről.

(Egyébként már a 4 évesek nagyobb hányada játszik egyedül is, de még mindig szeretik játszótársnak a felnőttet, és ami újdomnság: végre eljátszanak más gyermekekkel is. Durván a gyermekek ötöde az, aki már totyogóként és 3 évesen is játszik más gyerekekkel, a többi4 év alatti meg legfeljebb tesóval, ha van neki.)