(Értelmi) Sérült gyereket nevelő szülők, ti miből merítetek energiát/önbizalmat?

Hintázzatok sokat, guruljon sokat...

Rendbeszedi az idegeendszert picit. ( mmint nem gyógyul meg😔, de a hisztiket kezelhetőbbé teszi)

Nálunk a kicsi csak idegrendszeréretlen.. de borzasztó amit le tud művelni

Tsmt-vel jobb lett.

Nagyon sok erőt, kitartást kívánok

NEM VAGY SZ..R ANYA!

Szia! NEM vagy szaranya!

Te se aludtál, a gyerek sem, betegek vagytok, kezdődik a dackorszak... Írhatnám, hogy később könnyebb lesz, de gondolom, ez most nem vigasztal.

Próbálj meg pihenni és NEM magadat hibáztatni!

ASD és ADHD diagnózisa van a gyerekemnek(nincs értelmi sérülés, sőt)

Rohadt nehéz volt az 1-2,5 éves korig tartó időszak, nekem annyival volt könnyebb, hogy 2 éves koráig szoptattam, ott meg tudott mindig nyugodni.

Nekem bevált, hogy beraktam a kádba, szerette a vizet, én meg zenét hallgattam közben, hogy ki tudjak kapcsolni, közben figyeltem a kádban, néha olvastam vagy neteztem is. Volt, hogy órákat ült a kádban.

Aztán még bejött, mint nyugtató cucc(sajna a hinta nem) a ringatás/rajtam fekvés, ütemes csssssegés, ha kicsit csitult, a szívemre raktam a fülét és mindig gyorsan elaludt nagy ütemes levegővételeknél.

Hogy diagnosztizáltak értelmi sérülést nálatok ilyen fiatalon? Ez mondjuk érdekes..

A körmét mindig csont rövidre kell vágni,minden nap és reszelni, hogy ne tudja magát bántani, nálunk volt, hogy a fejét verte a padlóba vagy az ajtófélfába, aztán rászokott a szájtépkedésre és a szempillatépkedésre.

A mai napig kb 3 naponta vágom a körmeit, mert olyan kis szertelen, hogy véletlen is megkarmolhat valakit, vagy magát. 3,5 évesen hatalmasat javult a fejlődése, ugrott egy nagyot mindenben, 4 évesen pedig gyerekjáték, világcsodája könnyű gyerek volt, aztán új csoport, új ingerek és megint nehéz lett és visszaesett.. Most megint új hely, jó élmények, nagy fejlődés. A sulinál nem tudom mi lesz, de van még pár hónapja.

Ha visszamehetnék az időben, kicsit többet hagynám, hogy megélje a szomorúságot, dühöt, régen mindig elsőre ugrottam, talán ezért nem tudja kezelni még most se igazán, túlreagálja a dolgokat. Persze lehet, hogy nem hatna, de azért megpróbálnám nem tragédiának átélni, ha szomorú vagy ideges.

Annakidején arra gondoltam, hogyha kiderül, hogy értelmi gond is van, akkor lesz pénzem egy nagyon jó otthonhoz szoktatni évek munkája alatt, hogy majd ha nagyobb lesz, természetesnek vegye a helyet.. Elgondoltam, hogy eladom a lakást, veszek félmillióból egy kis vidéki kunyhót egy otthon közelében, lehúzok ott 4 évet a gyerekkel, miközben beszoktatom az otthonba, majd visszaköltözöm albizni és dolgozni a városba.. Hétvégente meg lejárok a gyerekemhez a kunyhóba,így lesz önálló életem és ő mivel az otthonnál nő fel, azt fogja természetesnek venni.. Ez volt a vészforgatókönyv, csak 4 év, erre gondoltam.

Aztán nem ez lett, azt hittem laza lesz, ha kiderül, hogy értelmileg ép, hisz bölcsit könnyen találtunk, simán beilleszkedett integráltan is, most meg itt szenvedek az óvodáztatásával, iskoláztatásával, 4 órát van bent, volt hogy fél évet nem járt oviba, nem tudok dolgozni és a boldogsága elérése is elég nehéz feladat.. Mindig kijelölök egy mentőövet, most pl suliban reménykedek, meglesz a szuper suli, kötelező napközis, utána különóra helyben és ellesz 4-5ig, hogy végre tudjak dolgozni.. most ebben bízok, ez adja az erőt, de amilyen pechem van, biztos nem ez lesz. Szóval a "csak eddig kell kibírni" visz előre mindig közeli időpontokkal, a folyamatos javulás, mert folyamatosan fejlődik magától is, meg tanul a fejlesztéseken is segít.. meg az, hogy megmozdítok minden pontot, ami előreviheti a fejlődését, megvan az az érzés, hogy megtettem mindent.. naponta végiggondolom miket teszek, milyen hatása lehet, jó e az úgy, keresem mit lehetne még és ha pihenek kicsit, pl most itt rajzol a lábamnak támasztott táblán, nincs lelkiismeretfurdalásom, hogy nem foglalkozok vele, mert nekem is kell az egyedüllét, saját idő, neki meg az önállóság..

Amit tudnék mondani, hogy én nagyon örülök, hogy az önállóságot tartom fő célnak, az oviban nem hajlandó felöltözni, velem igen, ezen a téren kegyetlennek látszom, de tényleg nem tudom megsajnálni, ha ilyenért sír.. A másik, hogy tanuld meg behívni, kb mint az idomítás.. 5től számolok visszafelé, 1re MINDEN helyzetben visszajön, ha meghall. Jó sok hónapnyi munka van benne, eszembe juthatott volna előbb is. Ha nem ér vissza, NAGYON csalódottnak és szomorúnak és dühösnek kell lenned, már most meg kell értetni vele, hogy nagy baj, halál lehet, ha nem jön ha számolsz.

Ne haragudj a kérdésért, de honnan lehet tudni ha egy baba értelmi fogyatékos? Csak mert az én babámnak strokeja volt a méhben, és a doktor szerint a mozgásért felelős rész sérült, így késni fog a mozgásfejlődéssel.

Viszont hál isten mindent időben csinál. De mi van, ha tévedett az orvos, és értelmi problémái lesznek?

Vannak jelek amik mutatják?

Bocsi hogy ide pofátlankodtam.

Szóval olyan ijesztget, aki nem kompetens a témában!

Simán lehet beszédértési nehézség is, vagy kifejezési gond.. vagy autizmusból eredő szociális gond, vagy BÁRMI más.

A védőnők szrt se tudnak és nem értenek ehhez!

Azt tudják csak észrevenni, ha a kis listájukon nem teljesít valamit a baba az anyuka elmondása alapján, mert egy ennyire kicsi gyereknél lehetetlen hogy előjöjjön hitelesen abban a 15 percben az összes tudása..

Áh. Teljesen felháborított, velem is ezt csinálták, mindenki találgatta, mi a baja a gyereknek, nagyrészt félrement és még most is van rokon, aki ránéz, és azt mondja "minek, hiszen látszik rajta, hogy nem érti" érdekes én meg azt látom, hogy érti ő, csak nem tulajdonít akkora jelentőséget és nem úgy reagál, ahogy kellene neki(leginkább szociális helyzetekben). Nagyon fel tud húzni.. Átlag feletti iqval.. Régen pl ha kértem, hogy mondja meg melyik állat nyávog, semmi.. mintha nem jutott volna el hozzá. De ha ott volt egy könyv, a kacsára mutatva hápogtam, a kutyára mutatva ugattam, a macskára mutattam akkor ő nyávogott, vagy ha nyerítettem nevetett és nyávogott.

Szóval nem biztos, hogy értelmi gond, pláne ha autizmus felmerül.. De adhdval sem könnyű elkapni azt a két percet, mire a gyerek tud figyelni és a következő pár percben újra odatereli a figyelmét hogy válaszoljon is..

Azt tudjátok csak a leírtak alapján, hogy a gyereked nem tipikusan fejlődik és ADHD, ASD felmerült, mint lehetséges irány, amire vizsgálódni kell. Aztán lehet egyik sem lesz, lehet nyelvi gond, vagy csak az egyik, vagy mindkettő magas iqval.. Most csak azt tudjátok, hogy nehezebb vele és eltérően vagy lassabban fejlődik. Később jobb lesz, oviskorban mindenképpen, aztán kisiskolásoknál is, olyan 10 év táján kicsit beüt a kamaszodás, akkor megint nehéz lesz, aztán könnyebb.

Néha irgalmatlan nehéz kibírni ép ésszel és nem bántani, ha kiakad és üvölt valami marhaságért, de ahogy észrevettem az ép gyerekek szülei is hasonlókat élnek át a sokkal könnyebb gyerekükkel, mégis tudják csinálni, mert muszáj, és a végén mindig rendeződnek a dolgok.. csak jussunk el odáig. Szerezz bébiszittert, valami teológia hallgató lányt, nekünk nagyon bejött, ott volt, mikor én is, és jó sok energiája és türelme volt a lányomhoz, mikor én már az első üvöltésre robbantam. Csak napi 2-4 ezer forint és már könnyebb lesz neked! az az egy két óra nagyon feltölt, pláne, ha ki is mész sétálni addig, hogy egyedül, nyugiban lehess vagy azt csináld, ami feltölt!