Autista vagy ADHD-s gyerekek szülei: mennyit javul a gyógyszertől a gyerekeiteik? Mi az, amiben könnyebb vele?

Nekem az a tapasztalatom a többi szülőtárstól, hogy nem segít a gyereken, egy ideig jó, aztán betompul, vagy egészen másként kezd el viselkedni (mozgékony lesz, türelmetlen, több meltdown ilyesmire gondolok), így a vége mindig az, hogy abbahagyják a gyógyszert.

Nekünk is felajanlotta a pszichiáter, de mi élből elutasítottuk, megpróbálkozunk egyebekkel, és amúgy sikerült is, kicsi életmódbeli változtatás kellett, és a gyerek megint rendben van.

Autista fiam van, enyhe adhd el.

Ja, azt is hozzá fűzném, hogy nem kötelező a gyerekhez alkalmazkodni, sose kértünk ilyet senkitől, ez nem tudom, konkrét példát tudsz írni, miben kéne másnak alkalmazkodni hozzá?

Iskolában csak a tanórákon van jelen a jelenlegi törvények miatt ugyebár, szünetekben nagyon szeret olvasni, osztálykirándulásokra ottalvós eleve off, ami múzeum stb, arra valaki kíséri, fejlesztő órára egyedül megy, unokatesok meg (??) mégis mibe kéne alkalmazkodniuk, nem értem?

Nekem van egy ismerősöm aki ADHD es felnőttként is szedi. Jogász egyébként.

Nekem meg kicsi a gyerekem, de ADHD és autista, én nem fogok elzárkózni a gyógyszer elől de nálunk olyan a szint hogy nem nagyon kockaztatunk vele. Nem tud figyelni.

Az én gyerekem is adhds és autista(milyen sokan vagyunk, én eleve nem hiszem, hogy két ilyen rendkívül ritka dolog egyszerre forduljon elő a gyerekben), próbáltuk a ritalint, nem hatott, rosszabb lett, most a stratterán gondolkozok erősen. Azt gondolom, hogy mindenkihez alkalmazkodni kell valamilyen mértékben, amíg én elviselem, hogy a diszes vagy kövér gyerekre várni kell, addig mások alkalmazkodjanak ahhoz, hogy a gyerekem rengeteget beszél, azt is hangosan(nálunk ez okozza a legnagyobb gondot, a hangerő), na meg a frusztráció miatti hangerő..

Van pár érintett ismerős, egy ADHDs kisfiú pl teljesen csodálatosan működik a ritalintól, hirtelen leáll a mozgás, nem ficereg mocorog, hanem hosszan rád néz, csendben van(akkor beszél, ha van konkrét célja vele) előtte meg pörgött. Nem szedálja, hanem összeszedett! jókedvű, energikus ugyanúgy, mint előtte. Esküszöm, ha nem látom, nem hiszem el. Ez után próbáltuk ki mi is, és kudarc volt, mondjuk az én gyerekemnek nem is a mozgékonysága, hanem beszédben hiper, nem a matatós fajta. Viszont a tekintetén láttam, hogy tovább tartja, ugyanúgy láttam az összeszedettséget, mint a srácon, ellenben ideges volt, nagyon frusztrált, nehezen irányítható lett, felpattogott, mint akit felhúztak(rá ez nem jellemző) de ha beszéltem hozzá, rám nézett, és összeszedetten beszélt.. Egész más volt, látszott, hogy hat, és mikor kérdeztem, hogy érzi magát azt mondta "jóóól", de olyan érdekesen mondta. Szerintem be volt állva:)

Tudom nem kellett volna, de bevettem az egyik gyógyszerét, mielőtt neki adtam, és szerintem én adhds vagyok, mert hatott. Nyugodt, céltudatos voltam, mikor ki akartam takarítani, nem kellett rávennem a testem, hogy "mozdulj már, ez nem nagy dolog, gyorsan kész lesz, menni fog, tudod, hogy muszáj, kellj már fel" mint ahogy amúgy győzködöm magam a kellemetlen dolgoknál, hanem eszembe jutott és a testem már mozdult is és nem fáradtam ki a felénél..

Esküszöm varázsszer, de olyan nagyon hatott, hogy nem szabad belőle többet bevenni, mert lelkileg addiktív, megszereted magad, ha benned van, és szükségét érzed, mert hatékony vagy tőle és könnyebb az élet. Jókedvet nem csinált, egyet vettem be, 10mgosat.

7 wow tok tisztellek hogy kiprobaltad. És azt is hogy ezek után többször nem:D

Egyébként az autizmus és ADHD együttes előfordulása majdnem 40% szóval nem olyan ritka.

Szerintem itt rossz helyen kérdezel, mert iszonyú sok az ostoba, hozzá nem értő ember ezen a fórumon. Bár, most kivételesen kaptál normális hozzászólásokat is. De pl. a FB-on van kifejezetten olyan csoport, ahol a gyógyszeres gyerekek szülei osztják meg a tapasztalataikat. Zárt csoport, tehát oda jelentkezni kell. Talán nem jut be minden okostojás.

Sokan élből rávágják, hogy én aztán nem adnék a gyerekemnek, mert majd diétázik, meg majd mi alkalmazkodunk hozzá, meg majd jár fejlesztésekre. Van amikor ez nem elég! Akinek elég volt, annak nyilván nem kell a gyógyszer, de inkább jobb adni, minthogy szenvedjen az egész család.

Mi adtuk 2 évig a fiamnak, és nem szokott rá, rendezettebb lett. Mi a Stratterát adtuk, a Ritalintól nagyon tombolt ő is, amikor kiürült. Ezt nyárra leállítottuk, és aztán úgy döntöttünk 2 év után, hogy megpróbáljuk a sulit gyógyszer nélkül, és most már elég jól megy.