Ha hiperaktív gyerek van a családban, a testvér szempontából és a szülők házasága szempontjából milyen az élet?

Elfogadás kérdése az egész.

A hiperaktív gyerek, túl azon, hogy hiperaktív, nem mindegy milyen iskolába jár.

Nálunk a negyedik iskola volt megfelelő, folyton rohangáltam, intézkedtem, figyeltem a gyereket, míg a férjem szerint hiperaktív gyerek nincs, csak nem megfelelően nevelt. Volt is veszekedés, mert szerinte felesleges a gyerek miatt ennyit rohangálnom.

Persze ez a tanulásban is megmutatkozik, amikor a gyerek az egyik tárgyból országos versenyt nyer, akkor ő büszke apa, de ha a gyerek megbukik valami másból, akkor a gyerek egy lusta disznó, aki nem képes tanulni.

A testvérével szemben rendes, és imádja, amikor beteg volt a kisebbik és hányt, szó nélkül felkelt, tiszta ágyneműt húzott, feltörölt utána, átöltöztette de van idő, amikor szőke zsidónak hívja, ha a helyére ül felborítja székestül, folyton kritizálja.

Van, hogy ajándékot vesz neki, tanítja, ölelgeti, máskor kiabál vele, megszégyeníti.

Tudom, hogy szereti a testvérét, de ilyen. Ha a rosszabbik kedvében van, olyankor inkább elhívom az öccsét a közeléből, de a kicsi egyébként is tudja, hogy olyankor jobb a tesót egyedül hagyni.

Nem egyszerű velük, de el kell őket fogadni ilyennek.

Tudni kell azt, hogy egy hiperaktív gyerek két "normális" gyereket jelent.