2 napja jár a fiam oviba, de már ő a fekete bárány, mit csináljak?

Mit mondott óvó néni?

Mert nálunk hozzátette, hogy ki kell ismernie a gyereket, meg kell tudnia, mit miért csinál és NEKI is meg kell tanulnia kezelni a gyereket.

Ha otthon jó gyerek, akkor nem azért van, mert egyébként alapból jó gyerek, hanem mert te tudod kezelni. Jól teszed a dolgod anyukaként. És az óvónőnek is jól kell tennie a dolgát. Mert neki kell elérnie, épp tegnap voltunk szülőin és az óvónő mondta így, hogy a 30 gyerek egy húron pendüljön.

Te sokat nem tudsz tenni.

Illetve amit én tettem, hogy ha panasz volt a fiamra, megbeszéltük otthon és másnap úgy kezdtünk, hogy odahívtuk óvónénit, én elnézést kértem a gyerek nevében és elmondtam, miben maradtunk és óvó néni is elmondta, hogy igen ez így jó lesz.

Ja és nálunk az óvó nénik mindig elmondják, hogy minden reggel tiszta lap van, nem számít az előző napi viselkedés. Nincs fekete báránynak kikiáltva senki.

Én azt mondanám, akik ilyen szituban vannak valósan, nem csak ovónénire fogjuk - hogy beszéljenek az ovónővel, hogy legyen kicsit türelmes, irányítgassa a gyereket, remélem előbb utóbb megmutatja a saját kis énjét. Nagy dolog nekik az ovikezdés.

Mi kisfiunk könyv szerint működött egész sokáig. első kirobbanása egy repcsiúton volt, mikor is elmaradtak az esti rutinok, totál kiakadt 45 percig ordított. Otthon aztán vissza normálisba szerencsére. Ovikezdés is úgy volt, hogy bevittük előző nap, körülnéztünk tetszett nei, mondtam itt marad kicsit holnap játszani mig dolgom van, és sietek érte vissza. Jött a másnap, be is ment gond nélkül, egész jól viseltem így én is, hanem másfél óra múlva jött a telefon. Olyanokat mondtak, hogy kénytelen voltam visszakérdezni, hogy egy gyerekről beszélünk e tuti. Igen volt sajnos a válasz. Rájött a hiszti, amit előtte sosem csinált. Dobált, rugdosott, földhöz vágta magát stb. Majd megszakadt a szivem. Ettől függetlenül másnak ismét gond nélkül váltunk el és szivesen ment. Ekkor már földhöz vágás dobálás rugdosás nem volt, csak sok sok sírás. a 4. napon mikor mentem érte mondták lesekedjek be, és énekeltek és ott ült a drágám és tapsolt a ritmusra jókedvűen. Szerencsénk volt az ovónők értették a problémát nem írták le. Az ember valahol ilyenkor legalábbis én úgy érzem engem marasztalnak el, de nem biztos ám, hogy így van !!! Később jöttem erre rá én is csak.

Szóval kérjetek türelmet a gyerekhez, ha nem közreműködőek, akkor váltsatok, ha lehet.

Ja, nálunk 2 hétig erős sírások mentek itt ott jó kedvvel, és 4 hét után állt le a sírás is végre.