Verekszik a kislányom, mit tehetnék még?

Valahogy rá kéne vezetni, hogy a verekedés az olyan buta és szégyenletes dolog. Valahogy keményebb szavakkal el kéne magyarázni, hogy az erőszak erőszakot szül. Ha nem most akkor majd véletlen egy az Ő gyengének hitt személyre sóz rá egyet pl 10 évesen az meg akkorát ad vissza amit nem gondolt volna, és akkor derül ki, hogy hoppá nem én vagyok itt az erőspista.

Erőszak erőszakot szít, ha nem most akkor később!

Valahogy ezt kéne benne tudatosítani. Így az állatok viselkednek az erdőben... Na. Szóal érted mit akarok mondani?

23/N

Gondolom voltak már bünti hegyek. Voltak már szép szavakkal történő magyarázatok, hogy miért nem jó ez a viselkedés és voltak már kevésbé szép szavak is. Szóval mindent kipróbáltatok. Hatni pedig semmi sem hat. Pedig ez így nem jó. Én hagynám a büntit, hogy tudatosítsam benne, hogy ez nem jó és mellette elmagyaráznám neki, hogy ne lepődjön meg ha valaki visszaüt. 7 éves. Hidd el, hogy egyszer el fog jönni az a pillanat, amikor egyik játszótársa egy váratlan pillanatban megvédi magát és visszaüt. Akkor talán önmagától rájön, hogy miért kapta.

Egyébként meg azt vallom, hogy a mai világban nem akkora baj, ha egy lány meg tudja magát védeni. Határozott, karakán, tudja mit akar, megvédi magát és az érdekeit. Társaságban könnyen elnyomják a lányokat. Pláne ha csendesebbek visszahúzódóbbak "lányosabbak". Gondolj bele, jobb lenne ha azért kellene panaszkodnod, hogy mindenki kihasználja, sírdogál, nem védi meg magát, elnyomják a társai. Az se jobb.

A problémádat értem. Tudom is, hogy nem helyes amit a lányod csinál. Az utolsó bekezdést csak amolyan megnyugtatásképpen írtam. Hidd el az élet megtanítja veletek közösen arra, hogy ebből vissza kell venni.

szia!

sztem menjetek el a nevelési tanácsadohoz,mi is jártunk,mert a bölcsiben szóltak h verekszik a gyerek,oviban is gondok voltak a magatartásával.ő is járt külön az oviban pszihologushoz,és én is mentem a nőhöz külön órára.nagyon sokat változott utana a gyerek.

én az egész gyerekkoromat végigverekedtem, lány létemre. van egy 1 évvel idősebb bátyám is, vele nagyn sokszor bonyolódtunk fizikai nézeteltérésbe. :) Az oviban is vertem a fiúkat meg az iskolában is. ezek ilyen jogos érdekérvényesítések voltak, mint pl. a fiúk azt gondoltk az oviban, hogy az építőkockával csak ők játszhatnak, lányok nem. na én meg megmutattam nekik, hogy ez nem pont így van....az játszhat vele, aki megszerzi. :)

satöbbi. én sosem éreztem magam emiatt agresszív vadállatnak. nem nagyon kaptam ezek miatt semmibüntetést, tekintve hogy vér sosem folyt , a szüleim, meg a pedagógusok úgy voltak vele gondolom, hogy amíg nagyobb baj nincs belőle, intézzék el egymással a gyerekek.

most 31 éves családanya vagyok, kislányom 2,5 éves múlt, és a 2. terhességem végén vagyok. Kifejezetten udvarias embernek tartanak, aki nem híve a testi erőszaknak, inkább a megegyezésnek. Továbbra is érvényesítem az érdekeimet, de már nem fizikai hanem szellemi úton. a kislányomat is arra nevelem, hogy nem verekszünk mert az a másiknak fáj - hozzáteszem, nincs vele egyelőre nehéz dolgom, mert ő nem az a kifejezett verekedős fajta, sőt.

szóval, én nem mondom, hogy ne aggódjál, hiszen minden szülő aggódik a gyereke miatt, de nem biztos, hogy túl nagy gáz van a kislányoddal. az enyém csak egy példa volt persze, nem biztos, hogy nálatok is így alakul majd minden. :)