Mit gondoltok ezekről, amiket csinálnak a gyerekeim? Mit tegyünk? Már az idegösszeomlás szélén vagyunk.

Hát igen..nekem a fiam volt ilyen, az egész lakást havonta rendeztem át, ahogy fejlődött és mindent elért...Mindenhova zár, könyveket nem tettem lentre, függönyt szintén feltűrtük stb stb. Egyik szobát kialakítottam játszósnak szóval ha valami dolgom volt ott intéztem ott el tudtam szabadon engedni.

És délelőtt is 1-2 órát és délután is 1-2 órát szabadlevegőn voltunk.

Csak ugye nekem csak 1 volt így egyszerűbb volt a helyzetem...

Ami bíztató: most 4 éves és már 1 éve nem csinál semmi ilyesmit!! Mindannyiszor mikor "rosszalkodott" elmondtuk hogy ez nem szép dolog meg ez nekünk nem tetszik és igyekeztem nagy százalékban megakadályozni hogy még több rosszat csináljon.

Ma már ő mondja a hugának mit szabad és mit nem, és szól ha a huga épp valamit tönkre készül tenni illetve ugyanazokat mondja amiket anno mi neki:)

Egyébként a huga kb. 100szor kezelhetőbb etéren, rá egyszer kétszer rászólunk és már abba is hagyja van hogy hisztizik, de azért legközelebb nem próbálkozik meg a dologgal.

Ezt csak azért írom, hogy van ilyen és olyan gyerek is.

Nálatok biztos közrejátszik hogy egymást viszik bele a rosszba, úgymond megoszlik a felelősség köztük.

Ami viszont nem annyira jó hír (bár lehet nálatok szó sincs ilyenről) hogy a kisfiam enyhén hiperaktív és figyelemzavaros, járunk terápiára is.

Szóval az nem volt véletlen hogy ennyire "szétkapta" a házat pici korában, és ennyire elengedte a füle mellett, mikor szóltunk.

ne mondj nemet, vagy ha lehet nagyon keveset.

na de nem is szabad megengedni amit csinálnak.

pl vitrin kipakolását meglátod hogy arra megy, érekli, akkor egyszerüen mondod neki hogy nem szabad megmutatod hogy törékeny arra neked szükséged van majd elviszed a szobájába és megmutatod neki hogy itt a te szekrényed és ebböl pakolj ki. vagy is egy alternatívát mutatni neki.

pl kislányom csapkodta az üveget hetekig, megmutattam neki, hogy lehet simogatni is, habár sokáig tartott, de kb 2 hét alatt rászkotattuk a simogatásra, már nem ütögeti.

aztán a kábelek, elektromos dolgok mindig is NEM volt, most mikor már jobban kipróbálná is nem, és ha kell ott állok és 10 percig mondom neki. majd megmutatom, hogy mi az amivel játszhat helyette.

ha leszedi a könyveket, mutasd meg nekik, az ö könyveiket és hogy azokat is leszedheti.

ne böntesd öket olyannal amihez nincs köze a bünnek.

vagy is a büntetés egy könyvespolc után az legyen, hogy segít vissza pakolni, és te meg mondogasd hogy most lehetne tv-t nézni, most lehetne játszani, de nem lehet mert pakolni kell. még ha nem is segítenek teljesen, akkor is ott kell maradniuk veled. ha együtt nem megy akkor az egyiket vigye el valaki sétálni míg a másik veled pakol vissza. majd legközelebb a másikkal.

szerintem ici pici korától nem voltatok következetesek és ezért szépen elkezdtek a fejetekre nöni. tudják hogy nincs következménye egy csesze dobálásnak, egy függöny letépésnek. pl én megmutattam a kislányomnak hogy ne ráncigálja hanem álljon elé és sétáljon át rajta. ez nagyon vicces, és azóta nem rángattja. ha eszébe jutna megint, akkor megmutatnám neki megint hogy lóbálja de ne tépje.

szóval vannak alternatívák, és egy nem mindig csakazértot szül.

utolsó vagyok.

a legrosszabb bünti amit csinálsz. egyrészt az alvást egyre jobban fogják utálni, más rézst ha kimásznak leeshetnek, harmadrészt a büntetésnek semmi köze nincs a bünhöz, ezért nem használ.

a büntetés függjön össze a büntetéssel, a többinek semmi értelme nincsen.