Szerintetek ki a felelős?

Szerintem is o volt a hibas. Tudja milyen a gyerek, mindenhez hozzanyul ami nem az ove.

En hasonloan jartam. 1 honapos vadiuj tablet, ferjemtol kaptam szulinapi ajandek gyanant. Toltore tettem a kanapen. 5 eves, szinten hiperaktiv kislanyom, azzal a lendulettel rault. Kijelzo teljesen berepedt. Persze iszonyuan duhos voltam, de valahol gondolhattam volna, hogy tole semmi nincs biztonsagban. Igy bele kellett torodnom, hogy igy jartam. Azota ovatosabb vagyok.

Szerintem küldj egy sms-t a tesódnak, hogy elnézést kérsz, amiért elöntötte az agyad a vörös köd, és holnap átbeszélhetnétek a dolgot tiszta fejjel, legyen szíves visszahívni.

Magamból indulok ki, sokszor én is első dühömben magamat hibáztatom, aztán valahogy mindig oda lyukadok ki, hogy hirtelen találok egy bűnbakot, akire az egészet rálőcsölöm. Aztán lehiggadok, és belátom, hogy legalábbis nem teljesen volt igazam.

Szerintem a felelősség közös, a lányod, te és a tesód egyaránt közösen hoztátok ezt össze. Ahogy kiveszem, lehet, hogy le se ejtette volna a csajszi, ha nem kiabálsz rá, de ez nem bírálat, mert én is ugyanezt csinálnám, ha az én lányom játszana mások okostelefonjával. De tényleg a tesód hagyta ott, tálcán kínálva a lehetőséget, szóval azért ne hárítson 100%-ban.

A költségek tekintetében az első ajánlatod az legyen, hogy kifizeted a teljes javítási költséget, remélhetőleg a tesód viszont eljut odáig, hogy azért ő is hibás a dologban, és felajánlja, hogy osztozzatok. Ha pedig azt mondaná, hogy nem kell fizetned, akkor hagyd annyiban, talán később sikerül elsimítani a sértődést, de most egy darabig ne hívd gyerekfelvigyázónak.

Azért egy 4 éves, még ha hiperaktív is, azért az nem egyenlő azzal, hogy fogyatékos és ne tudná felfogni, hogy nem szabad hozzányúlni más tulajdonához, főleg az ilyesmi kütyükhöz. (4.5 éves múlt a lányom, és szerintem ő is hiperaktív gyanus)Ha elmegyünk bárkihez, fél szemem mindig raja és ha már nyúlna valamihez, azonnal rászólok. És finoman kérem a tulaját, hogy léci tedd el. 1.5 éves volt a lányom, mikor bezúzta a laptopom képernyőjét, mert egy pillanatra nem figyeltem...hát megtanultam. Ha legközelebb valakire rábízod a gyerekedet, felhívod a figyelmét arra, hogy vigyázzon a kütyüjeire. Akármennyire is ő hagyta elől a telefont, nekem nem lenne pofám csak a felét kifizetni a telefonnak. Kifizetném az egészet. Az én gyerekem csinálta a kárt. Amíg én nevelem, én vagyok érte a felelős, és az általa okozott károknak.

Emiatt ne vesszetek össze, béküljetek ki: Fizesd ki a telefont és kérj bocsánatot, mert nem az ő hibája. A gyereknek valamikor azt is meg kell tanulnia, hogy óvatosan mozogjon a lakásban, nehogy leverjen valamit és hogy a más cuccához nem nyúlunk hozzá. Nem ragaszthatsz le mindent 20 éves koráig a lakásban csak azért, mert hiperaktív és nehogy összetörjön valamit. Alapjáraton szelesek a gyerekek, de szabályokat kell hozni: pl nem rohangálunk a lakásban. De ezt mindig be is kell tartatni vele.

A te gyereked, a te felelősséged.

Szerintem ez felfogható végülis munkahelyi ártalomnak is... gondolom nem önszántából sietett a gyerekedre vigyázni. A másik pedig, amit már előttem is írtak, hogy valószínűleg a testvérednek nem olyan evidens, hogy mit hogyan, hova kell rakni, hogy kell viselkedni a gyereked körül, hiszen nincs vele annyit, mint te.

Ha pedig már te is otthon voltál, különösen a te felelősséged lett volna a saját gyerekedet kordában tartani...az egy dolog, hogy hiperaktív, de attól még van agya, amivel felfoghatja már ennyi idősen, hogy van, amihez nem nyúlunk...hány évig akarjátok még rejtegetni a telefonotokat, meg egyéb kütyüket?

szerintem mind a ketten benne vagytok, de a ti részetekről nagyobb a felelősség.

tesód a gyerekedre vigyázott, oké, nem figyelt erre, de te is ott voltál, te ismered a gyerekedet, ráadásul a te gyereked ejtette le. azt írod nem kellett volna kint hagyni. hát a gyereknek meg nem kellett volna felvenni. vagy nem kellett volna leejtenie. veszett fejsze nyele ez a vita, bele sem kéne menni.

ha az én tesómmal történt volna ez mikor a gyerekemre vigyáz, én kifizetném a javítást... vagy legalább 2/3-t. de nyilván engem is enne a fene. egyébként tesód dolgozik? mert talán ez se mindegy.

és igen, a többieknek is igaza van, akik szerint meg kéne tanítani a gyereknek mit lehet. enyém soha nem nyúl hozzá más telefonjához, táskájához dolgához kérdezés nélkül, mert megtanítottuk neki. ennek semmi köze a hiepraktivitáshoz (4 évesen diagnosztizálnak???), tesóm nagylánya is az, mégse nyúlt soha más dolgaihoz

Valószínűleg a testvérednek ez nem evidens. Én úgy gondolom, hogy ami kárt okoz a gyerekem azt én fizetem ki, akármilyenek voltak a körülmények. A szülő felelős a gyerekért, ez nem vita tárgya. Megértem, hogy dühös a tesód, mert ő vigyázott a gyerekedre a kedvedért, eltört a telefonja, mászkálhatott a javítás miatt és még te hibáztatod őt...én sem venném fel a telefont és soha többé nem vigyáznék a gyerekedre.

Az lett volna a helyes, ha kifizeted a telót, bocsánatot kérsz és nem rugózol rajta tovább.