Az anyatej mennyi idős korig tápláló a babának?
13 hónapos lesz a lányom, még napi 3x szoptatom, reggel, ebéd után és este. A napközbeniről már próbálom leszoktatni, de még elég ragaszkodó, nagy hisztik árán sem hajlandó cici nélkül elaludni... próbálok azoknak hinni, akik azt vélik, hogy megérik rá a gyerek, hogy magától elhagyja... Nem bírom, amikor 1 óráig nyűglődik, hisztizik,leizzad az ágyában és nem alszik el egyedül...
Szóval a kérdésem arra irányult, hogy ennyi idősen még tápláló, mert már nem is eszem olyan rendesen,( pláne ebben a melegben ebédre is max. egy levest birok)... megenni... Max. 1,5-2 éves koráig szeretném szoptatni...
válasza:Köszönöm válaszod!
Igen, azt nem is írtam, hogy amúgy már mindent eszik, még vacsorára is főzeléket, a tejcsi csak ráadás :-))
Hát nagyon remélem, hogy valóban megérik az elválasztásra, mert nagyon "agresszív" beavatkozásnak tartom, hogy ráerőltetem az egyedül elalvást, mikor még rám vágyik, de nem szeretnék átesni a ló túloldalára sem, hogy még 3 évesen is cicit akar...
válasza:Próbáld azt meg, hogy szoptatod, és utána eszik-e.
A válasz igen, eszik, mert nem lakik jól vele.:)
A fiam 14 hós, és ő is szopik még.
válasza:Amíg szopik, addig végig tápláló a tejed. Sőt, tudd, hogy idővel az immunanyagok aránya még nő is benne..!
Hát, ha te magad szabod meg neki a limitet, akkor azért próbálkozz vele időnként, hogy esetleg egyet-egyet elhagyjatok, hogy kevésbé nyúljon el a dolog - de persze továbbra is az ő igényeit szem előtt tartva. Aztán majd kiderül, végül is hogyan lesz...
De egyébként ne aggódj azon se, ha esetleg 3 éves koráig se sikerülne. Előbb-utóbb ő is el fogja hagyni. És minél inkább az ő "elképzelésével megegyező" időben és módon történik meg, annál könnyebb lesz mindkettőtöknek, hidd el. ;)
Én szeretnék tényleg azoknak hinni, akik azt mondják, hogy majd a baba megérik az elválasztásra, de ugyanakkor tartok attól is, hogy mi van, ha úgy a fejemre nő, hogy majd követelőzik 3 évesen is... Abszolút eddig nagyrészt csak az ő igényeit tartom szem előtt, de kezd ő is egyre tudatosabb lenni, gondolom el kellene kezdeni határokat is szabni... Az anyukám óvónő és volt olyan kiscsoportosa, akiért amikor jött az anyukája, majd le tépte a ruháját, mert ő ott helyben cicit akart. No ezt nem szeretném, ez nagyon kellemetlen és már nincs is szükség rá, ez tényleg már csak az erős kötődés jele. Imádom a kis kiegyensúlyozott, vidám babámat, de keresem a kíméletes módját a fokozatos elválasztásnak. De nem is a reggeli és esti szopit szeretném elhagyni, hanem a nappalit, hogy próbáljon meg valahogy másképp elaludni az ágyában.
A sírva otthagyós az nálam felejtős, nem is működik, mert kierülésig üvölt... leizzad, ezt én kínzásnak érzem...
Próbáltam vele mi ágyunkra fekve, szoptattam, hamar elaludt, de amikor szopi nélkül próbáltam rávenni, hogy aludjon velem, csak játszott és állandóan húztam vissza, nehogy leessen...stb.
Vizes cumisüveg nem jön be, eldobja, és feláll...
Igaz, még egyiket sem próbáltam hosszú távon, de valahogy előre érzem, hogy nem fog működni... :-(
Most a plüss nyuszijával próbálgatom, de eleinte úgy, hogy a szopizáshoz odaveszem a nyuszit is, majd amikor leraktam az ágyába elaludva, mellé teszem...
Nem tudom, amúgy mit, hogyan csináljak, nagyon rutintalan/tanácstalan vagyok e téren...
válasza:Kérdező, szerintem nagyon jól csinálod! :)
Figyu, a lényeg az, hogy lassan, kíméletesen próbálkozz ezzel. Ha teljesen azt látod, hogy abszolút nem akarja, akkor hagyd egy kis időre, aztán valamikor próbáld meg újra. Az is jó, hogy többféle módon csinálod, hátha majd valamelyik bejön.
De, az is nagyon fontos, amit írsz, hogy határokat kell szabni! Sajna még mindig csak íródik a hosszú szopis cikkem, de pont ez lesz az egyik legfontosabb tipp ezzel kapcsolatban: hogy ha valaki kicsit erősebben is rá akar segíteni az elválasztódásra, akkor legyenek bizonyos pontok, amikből "nem engedünk". Pl. amit te is írsz, hogy néhány kisgyerek 3 évesen kiköveteli a cicit, hisztizik érte, pólót rángat - de ennek nem szükséges így lennie, sőőt! Én nagy szopista vagyok, de ez már szerintem se helyes. Az én lányom 40 hónaposan választódott el, de soha nem csinált ilyesmit. És azért nem, mert már a korai időszaktól kezdve (részben tudatosan is) úgy alakítottam az egészet, hogy később ne kerüljünk ilyen helyzetbe. Ilyesmikre gondolok: idővel már nem szoptatunk házon kívül; vagy még szoptatunk, de már csak adott helyszíneken, ahol kevésbé feltűnő, mondjuk a lakhelyhez közel; egyre inkább adott időpontokhoz vagy eseményekhez kötjük a szopit, pl. reggeli vagy elalvás, ami megint a négy fal között van ugye; idővel más módon is megtanítjuk megnyugodni a gyerkőcöt (kezdetben szopival, majd mondjuk mell-simogatással, aztán összebújással stb. - lépésenként, egyre inkább "elválasztódva"). Ezekkel a módszerekkel továbbra is meg tudjuk tartani a szoptatást, de nagy valószínűséggel nem kerülünk már kellemetlen helyzetbe, mert a gyerkőc idővel megtanulja, megszokja, hogy hol a helye és ideje a dolognak.
Jól esik, hogy biztatsz, kevés ilyen támogatást kapok, egész nap egyedül vagyok és pl. anyukám se tud szoptatásban tanácsot adni, mert én és a hugom is csak max. 1 hónapig szopiztunk (több ok miatt nem sikerült neki...)
Szóval a kitartásomhoz kellenek a megerősítések és főleg tapasztalatok, tanácsok, példák amikből meríthetek.
Ma is szopival aludt el, de sajna megint csak kb.20-25 percet sikerült aludnia. Viszont most gyorsan kivettem, hátha visszaalszik, mert sírva, elég álmosan ébredt (valami felébreszthette...) és sikerült is, ám amikor leraktam az ágyába felébredt. Ennek már vagy 3/4 órája és érdekes, de nem sírt, hanem azóta vígan elvan, játszik az ágyában, nem is akartam eddig megzavarni. Talán akkor már nem álmos... (?)
Most készülök elvinni sétálni, próbálom estig valahogy kifárasztani.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!