Mik a tapasztalatok? Hogy viselkedtek veled a kórházban? Fizettél valakinek?

Első terhességemnél egyik nst-n nem igazán aktívkodott a kicsi lányom, szerencsére tudtam, hogy nincs gond, mert odafelé végig ficánkolt az autóban, így csak aludt, a dokim visszarendeltetett, de pont 7 végére esett és nem ő volt az ügyeletes. Először az aszisztens akart elküldeni a p...ba pedig nem türelmetlenkedtem azt mondta, hogy akik bent fekszenek azoké az elsőbbség, majd az ügyeletes doki ordítozott, hogy minek kellett nekem új nst nincs az előzővel semmi, hülye az orvosom.

Engem nem hatnak meg ezek a dolgok, jókedvemben egyik fülemen be, másikon ki rosszkedvemben meg vissza is szólok- ehhez nincs joguk akkor sem ha rossz napjuk van.

Nagyon sajnáltam akkor 2 kismamát nem felejtem el őket azóta sem mindkettő sírt, és abban a kiszolgáltatott helyzetben nem szabadna ilyen kezekbe kerülniük.Az egyik még a terhessége elején volt vérzett görcsölt a másiknak meg 200 volt a vérnyomása a végén járt, úgy beszéltek velük is ,mint a kutyával.Sajnos ez a magyar eü. nagyon kevés a lekiismeretes ember itt.

Az én felfogásom a következő volt: Ezt a hivatást választották, itt dolgoznak, ezért kapják a pénzt, tehát nem kapnak külön. (nekem sem adnak külön pénzt azért, mert a raktárban megkeresem vkinek az óhaját)

De ennek ellenére nagyon kedvesek, segítőkészek voltak velem. Mind a doki, a szülésznő, a csecsemősök. Én elégedett voltam velük. SOTE II.