Milyen egyedül, segítség (apa, barátnő. ) nélkül szülni?

Amikor párom is ott volt, jó volt, hogy segített nekem is, ha szükségem volt valamire, és elterelte egy picit a figyelmem, masszírozta a hátam.

Amikor viszont nem volt ott, akkor jobban koncentráltam a fájásokra. Ennek pozitívuma, hogy valóban a szülésre, tágulásra figyeltem, viszont sokkal erősebb volt a fájdalom, mert valahogy jobban beleéltem magam.

Nem jó egyedül vajúdni. A kitolásnál már mindegy, mert akkor már többen ott vannak körülötted, de a vajúdás alatt jóformán senki rám sem nézett, így nagyon hiányzott a férjem.

Jobb ha ott van valaki, szerintem.

Szia !

Én szültem egyedül is , meg amikor a férjem bent volt akkor is.

A vajúdási időszakban tényleg jó , ha ott van , van kibe kapaszkodni , van kihez szólni . Négy gyereket szültem úgy hogy bent volt a férjem. Az ötödiket pedig , hogy nem. Gondoltam rá közben , hogy milyen jó lenne , ha itt lenne , de inkább jobban összpontosítottam arra , hogy mikor jön a fájás , közben ne kiabáljak , mondogattam magamban különböző dolgokat (nem sok van hátra , mindjárt kint lesz stb.). A kitolásnál pedig már csak arra , hogy hogyan kell nyomni , sajnáltam , hogy nem volt ott , mikor megszületett , de nyomós ok volt rá.

Amikor a fiamat szültem apa bent volt... Sose többet!!!

Előadta a hattyú halálát, hogy neki milyen rossz. Ő ilyen alkat.

A másodikkal úgy indultunk, hogy bejön, de ahogy teher, és nem segítség repül-az ablakon is akár.

Végül nélküle szültem éjjel. Sétáltam fel le, 2óra volt minden, és csodaszép.

Senki sem zavart. Nyugodt, békés hangulatom volt, nem azt hallgattam, láttam, hogy neki milyen rossz, mert ott kell lennie, Ő szenved, miközben én vajúdok, nekem fáj... A férjem zavart volna NAGYON. Sokkal jobb volt, magamra hangolódtam, ha ott van lehet még most is szenvednék, hogy megszülessen a kicsi(2,5hónapos)