Epidurális érzéstelenítésről mondana valaki véleményt?

A szülesnel a legfontosabb, hogy a vegen maradjon energia a nyomasra. Engedned kell, hogy kitagulj a fajdalmak ellenere engedd el magad, szivd tele a tüdödet levegövel, a szülesznö segit majd a helyes legzesben.

A kitolasi szakaszban nekem ugy könnyebb volt nyomni es hatasosabb, ha nagy levegöt vettem, befogtam az orrom, nem engedtem ki a levegöt es ugy nyomtam. (Probald ki, ha esetleg szorulasod van, ;) ez az orrbefogas tenyleg hatasos. Ne foglalkozz vele, ha csodalkoznak majd rajtad.

hmm

mindeki más és minden szülés más

az EDA-t gerince adják ami nem túl kellemes főleg ha fájásaid vannak közben és ha nem találják el elsőre mert megesik a legjobb aneszteziológussal is

be lehet állítani mennyire érezd a fájdalmat

van akinek teljesen megszűntéik vele van akinek nem és csak csillapítják

és keress egy olyan bábát vagy szülésznőt aki ért a gátvégelemhez és akkor nem kell félni a vágástól

nem törvényszerű h vágjanak még első babánál sem

és ne stresszelj nem jó dolog vigaszul a fájdalomra nem fogsz emlékezni utólag :-)))

Mindkét szülésemnél kaptam EDA-t, az elsőnél féloldalasan hatott, a másodiknál semennyire, egyáltalán nem! Ha szülnék harmadikat, nem kérnék, tuti!

A gátmetszést egyik esetben sem éreztem, annyira meg van már akkor feszülve a bőr, hogy nem lehet érezni a metszést.

A varrás viszont pokoli volt az első szülésnél. Nagyon hosszúra nyúlt, legalább fél órán át stoppolt a doki, és minden döfést, öltést éreztem, pedig elvileg ugye EDA-m is volt, meg helyi érzéstelenítés. Amúgy visszagondolva, lehet, nem is konkrétan fájdalom volt az, amit éreztem, hanem inkább irtóztató, hogy éreztem és elképzeltem hozzá, hogy most döfi át a bőröm a tűvel....brrrr

A második szülésnél is vágtak, de érdekes módon szinte egyáltalán nem fájt a varrás, pedig rettegtem tőle az első rossz tapasztalatok miatt. Lehet, azért nem fájt, mert otthagyták rajtam a babámat, és már akkor próbálkozhattunk a szopizással, és azzal voltam elfoglalva, nem a varrással.