Abban a pillanatban, amikor rájöttél, hogy ez már AZ, mit éreztél?
Amikor elfolyt a víz és leesett, hogy indulni kell, vagy amikor a fájások rendeződni látszottak és felfogtad, hogy ez már a szülés, mi futott végig benned? Hónapok óta másra sem gondolok, mint a babára, volt időm itthon is mindent rendbetenni, mindene megvan, átgondoltunk mindent százszor, mégis ha arra gondolok, hogy akármikor jöhet a pillanat, hatalmas izgalmat érzek, és azt, hogy "te jó ég, fel vagyok én készülve erre?" ... persze, biztosan, csak mégis :)
Milyen érzés volt nektek? :)
válasza: válasza: válasza:Görcsökkel mentem be a kórházba,már el kezdtem kinyílni (35 hetes voltam). Meg próbálták vissza tartani a babát. De a görcsök csak nem akartak múlni.Másnap reggel megvizsgált a szülésznő és közölte hogy akkor szülünk.Hát nem tudom megfogalmazni mit éreztem.....megijedtem és nagyon féltem. A szülésznő szerintem látta az ijedségem és nyugtatott hogy ne féljek szépen gyorsan meg lesz a baba.Így is lett.
Teljesen természetes hogy izgulsz.Olyan könnyű szülést kivánok neked mint amilyen nekem volt :)
válasza:Nagyon jól meg tudjátok fogalmazni, hogy mi is ez az érzés :) Nekem nem ment ennyire :D
Én sem úgy gondolok a félelemre, hogy félek a szüléstől, fájdalomtól, mert nem :) Jól bírom , ez a része nem ijeszt meg.
Csak soha nem éreztem még ezt a zsibbasztós, állati erős szívdobogást, ami már a gondolatra rámjön, hogy ha menni kell... jajj. :))) Jó olvasni, hogy mit éreztetek! :) Tök jól leírja az érzést az ugrás előtti pillanat :) Tényleg olyasmi :))
Alig várom, hogy ott legyünk, hogy tudjam, hogy nemsokára megszületik. :) Napok kérdése.
válasza: válasza: válasza:Az elsőnél még csak kíváncsiságot, meg persze izgultam, de nem féltem, mert úgy döntöttem, hogy könnyen fog menni. :) Igazából annyira meglepődtem, amikor mondta a doki, hogy sipirc a szülőszobára, mert ez a gyerek menten kiesik, hogy nem is volt időm nagyon semmire. Hiába vajúdtam végig az éjszakát 5-perces fájásokkal, amíg nem adták meg a startjelet, addig valahogy nem hittem el, hogy VALÓBAN meg kell szülni azt a kis lurkót.
A másodiknál 1,5 napig vajúdtam, és a második éjjel tudatosult bennem úgy igazán, hogy ez már nem fog leállni. Onnantól már csak arra koncentráltam, hogy kihúzzam reggelig, ne kelljen a fiamat éjjel utaztatni. Úgyhogy megbeszéltem a kislányommal, hogy reggelig még várjon odabent. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!