Program csaszar elotti utolso napok, hogy teltek?

Én nem féltem, izgatott voltam, alig vártam már, hogy a kezemben legyen a kislányom. Végül 2 nappal kevesebbet kellett várni, magas vernyomas miatt kórházban voltam, és egyik reggel szóltak, hogy inkább kiveszik a babát ma, mert nagyon gáz ez a vernyomas, készülődjek, és cuccoljak át az őrzőbe. Nagyon örültem akkor már neki, vártam is a babát, meg aggódtam is a vernyomas miatt, hogy gond lesz, úgyhogy én boldog voltam, hogy végre műtenek.

Egyébként én természetes szülést szerettem volna, 3 héttel a császár előtt mondták, hogy sajna az esélytelen (faros volt a baba). Hirtelen pont ezt az egy dolgot láttam pozitívnak, amit neked tulajdonképpen a gondod, hogy legalább tudom, mikor jön, nem kell izgulni. Más kérdés, hogy mégse akkor jött.

1,5 hete szültem, hétfőn reggel. Előző este pakolászással telt és éjjel is viszonylag jól aludtam. Az utolsó napokban már voltak enyhe kontrakcióim és kicsit féltem, hogy megszülök. Mindig fura volt odanézni a kiságyra, vagy a babakocsira, hogy 3 nap múlva hazajövünk és lesz bennük valaki.:)

Reggel a taxiban, csak néztem magam mellett az üres hordozót, valahogy olyan fura volt. Aztán, a családi szobánkban még 1 órát próbáltunk a férjemmel tévézni, hátha eltereli a figyelmünket a műtétig, de lekapcsoltuk. Emlékszem arra a neonfényre, és hogy kinn még félig sötét volt akkor. Hülye egy érzés.:) Nekem jó volt tudni a napot egyébként, valahogy ilyen típus vagyok, aki azt szeretné, hogy egy biztos napon jöjjön érte a fekete autó, ne pedig minden nap legyen meg a lehetősége.:)