Hogyan zajlik le részletesen egy szülés?

nos,minden szülés más..de leirom az enyémet

mikor bemész a kórházba,kapsz egy naon cuki édes hálóinget,amiben ugy fogsz kinézni mint egy oriási kék labda....megvizsgál a doki,nst-re tesznek,nézik a fájásokat...na de gondolom ezt tudtad:-)))(nekem nem volt beöntés)

és jön a nagyszerű vajudás,ami nem egy kellemes folyamat, és mindig egyre csak sűrűbben és hosszabban...ez idő alatt ha van lehetőséged,fájások közben engedj meleg vizet a derekadra,párod masszirozza,ülj labdára,logj kötélen stb..sok mindenbe segit..2 fájás között volt kedvem viccelődni is,de egy idő után már nem lesz:-)) ha nem reped a magzatbuok,akkor sajn egy ollóval,fájás közben repesztik,eléggé csíp....és mituán eltünt teljesen a méhszájad,jön a java,én 10 órát vajudtam,igy kicsit elfáradtam már kitolásra,kaptam glüköz infuziot,ami elég sok energiát ad..ekkor streil ruhába öltözi a szülészeti csapat,kapsz a lábadra ruhacsizmaszerűséget,felteszi a lábad,nekem a szülésznő fogta,meg a doki..és mikor a legjobban fáj,nagy levegőt veszel,és nyomsz,és közben lassan engeded ki a levegőt,ha elfogy fájás közben,gyorsan ujra nagy levegő és előző techika ismétlése...nekem elsőre nem sikerült megfelelően nyomni,az arcomba sikerült..de a doki,szülésznő segít...aztán 2 nyomás közben van 20-30 másodperc pihid,de minden nyomáskor csukd be a szemed, a párod pedig emelje meg a fejed és nyomja előre,begörnyedt poziciót veszel fel...nekem az utolsó nyomás naon jól sikerült,kirepült a babócám..kb.30 cm-el landolt arébb,mint ahol várta a szülésznő,de akkor apait-anyait beleadtam,de naon nagy erőkifejtés..és kimaradt,mikor még csak jön ki a baba,csinálnak gátmetszést, fájás közben, a baba feje felett,ollóval nyiszantanak párat, én nem vettem észre,csak egy hatalmas megknnyebülést,h végre van helye...amugy naon fog fesziteni mikor a lábad között van már....

Szia!Gondolom előtte állsz.Én csak a saját tapasztalataim alapján tudom elmesélni, hogy hogyan is zajlik egy szülés részletesen, mivel nincs két egyforma szülés.Én két gyermeket hoztam világr(a másodikat most júliusban), a két szülésben sok hasonlóság,de legalább annvi különbség is volt.Nem tudom hol fogsz majd szülni?Én Szolnokon szültem mindkétszer természetes úton,a következőképpen:

Nekem mindkét gyerkőcnél gond volt az NST-kel, ezért indított szüléseim voltak,a 39. és a 37.héten.Tehát így kezdődtek:mi minden reggel jártunk be a kórházba NST-re (normál esetben ez a 36. héttől heti egy alkalom)egyik napon már a szokásos rossz eredménynél is rosszabbat sikerült produkálni a pocaklakónak, és az ultrahang sem volt túl biztató(már a magzatvíz fele hiányzott).Ekkor az orvosom leült velem meg a férjemmel, megbeszélni az eredményt.Elmondta,hogy nem lehet már tovább benntartani a babát,és meg kell indítani a szülást.Ezután a férjem behozta a csomagomat,addig én kitöltöttem a papírokat,megmérték a csípőmet.Megjött a csomagom, levetkőztem,majd irány az előkészítő. Borotválás (ha császárgyanú keveredik a dologba akkor teljesen leborotválnak, ha nagyobba valószínűsége a normál szülésnek akkor csak az alsó, hüvely környéki területet)

majd a mindenki által úgy rettegett beöntés (szerintem eggyáltalán nem fájdalmas, nem is kellemetlen egyszerűen egy nagy hasmenésre hasonlít,csikar a hasad azután meg jön a precc,csak arra kell figyelni,hogy ne akarj túlgyorsan túllenni rajta,nehogy a zuhanyzóban érjen a baleset.Az első adag gyorsan kiürül,de afentebbi cucc kicsit várat magára.)

Zuhanyzás után felöltözve visszamentem, hogy a cuccaimat a szekrénybe préseljem.(A dokim megkérdezte, miután segítettbecibzározni a táskát, hogy mégis hány hétre terveztem a maradást?)Mehettem is elfoglalni a szülőágyamat,amit már ismertem mivel a lányomat ugyan ezen az ágyon szültem.Következett a burokrepesztés, ezt inkább hagyjuk, remélhetőleg nem lesz rá szükséged (ez fájdalmas volt, de szükséges).Az első szülésemnél innentől ment minden a maga útján.jöttek a fájások, rendszereződtek, átalakultak tolófájássá, majd meszületett az első babánk.A második szülésnél az indítás után rámtették az NST-t nem kelhettem fel, csak wc-re mehettem ki.Dokim mondta ha egy óra mulva nem lesznek fájásaim akkor bekötik az infúziót.Így is lett, na utána kezdődött a nemulass.Férjem mérte az időt afájások között.

A vajúdás kb két órát vett igénybe, majd végre jöttek a tolófájások.(sokan félnek, hogy nem fogják felismerni,meg hogy nem tudják mit kell majd csinálni,elárulom,hogy nem tudsz mást tenni csak iszonyatos erővel nyomni, ezért hívják tolófájásnak, bár igazából ez már nem fáj hanem inkább székelési ingerhez hasonlítanám.)Ekkor az orvos és szülésznő irányít majd,hogy vegyél levegőt, és mennyi ideig nyomjál.Nekem úgy mondták,hogy amíg fájás van addig kellett nyomni,akár több levegővétel is belefért.A kitolási szak kb. fél órát vett igénybe.A fej megszületése veszi igénybe a legtöbb időt, nekem kb. 4-5 nyomásba tellett.Mindkétszer volt gátmettszésem.Szerintem ettől sem kell félni,túl van parázva.(ez egy kb. 2cm-es vágás,amiből a nyomás és a gát feszülése miatt semmit nem érezni)

A fej után a test szinte kicsúszik,és vége...Mindennek...DE tényleg...minden ami fájt, minden ami addig rossz volt , elröppen,és ha minden rendben van a kezedbeadnak egy meleg,nyálkás, véres kis nyöszörgő,vagy ordító csomagot,a többit nem tudom leírni azt éreznikell!

A méhlepény megszületése már nem fájdalmas,és nem is tart sokáig.

Ezután elviszik a picit megfürdetni,meg bebugyolálni,addig anyukát rendbeteszik.Megvizsgálnak, hogy van-e belső sérülés, megstoppolnak havolt gátmeccés.(Ez elég kellemetlen,inkább fájdalmas.)

Visszahozzák ababát, hogy meg lehessen szoptatni,és két órát aszülőszobán tölthet az új család.A kétóra leteltével, apukát elküldik, anyukát pedig az osztályra szállítják.A babát a rokonok is megnézhetik, csak utána adják vissza anyának.Hát ennyi.Ezután jöhet a babázás.

Ja még egy dolog, a varratszedés nem fáj.Sőt a gátseb is inkábba varrat feszülése miatt érzékeny.

Sokminden jót kívánok, de legfőképp egészséges babát, mert ez a lényeg!A többi csak részletkérdés.

Barátnőmnek írt emilből másolom:

8 nap tulhordás után szombat este kezdődtek a fájásaim, éjjel 1-ig egy órásak, 3-től 20 percesek, majd reggelre 8 percese lettek. Hajnali 5 körül betelefonáltam, hogy mit tegyek, de azt mondták " a hangján m ég nem hallatszik, hogy nagyon vajúdna..."-:-) hát igen, akkor még csak akkor fájt, ha fájt, amúgy jól voltam. Reggel mikor felkeltem enni, wcre, stb... akkor megszüntek a ritmikus fájások, és egy állandó majd szétszakadok érzésem lett. Ha lepihentem, megint 8 percenként jöttek. 10-re volt időpontom NSTre, és mivel akkor is vasárnap, tehát hétvége volt, a szülészetre kellett menni Az elsőn csináltak NSTt, ott már fájásaim voltak, még mindig 8 percesek. Ezt rá is írta a nővér a papírra. Mi már cuccal mentünk, nem akartam már egyben hazajönni:-) Aztán felmentünk magzatvízre a másodikra, akkor már tudtam, hogy be lehet menni, nyitva volt a folyosóajtó, felvettem a kaputelefont a szülészet előtt és mondtam, hogy miért jöttem. Egy nővér fogadott, majd jött a doki is. Megvizsgált, és mondta, hogy igen, ebből estére már baba lesz, de még menjek haza, főzzek, tegyem a dolgom és jöjjek vissza, ha már előrébb tartok. Mondtam neki, hogy én már egyben nem akarnék hazamenni... Akkor megnézte az NST papíromat, és mondt, hogy ja,akkor műsorváltozás, mert szar lett az eredmény. Szinte már egyenes volt a vonal. Elküldött, ogy egy órát sétálljak, egyek, igyak, majd jöjjek vissza. Lementünk a kocsiba, és ettem, ittam, de menni alig bírtam már. Visszamentünk, a nővér fogadott, az orvos is érzékelte, hogy visszajöttem (Stummer volt megint) és rátettek megint egy NSTre, de akkor már ott a szülészeten egy szobában kaptam egy fotelt és egy gépet. Aztán jött a doki majd egy óra mulva és levette, és behívott ugyanabba a vizsgálóba, ahol voltam előtte. Megint megvizsgált, és mondta, hogy az nst megint szar, kicsit már tágultam is addigra. FElhívta a főorvost telefonon, és megegyzetek, hogy rákötnek egy kétórás infúióra. TEhát felvesznek, hozzam a cuccaim, papírjaim. A férjem lement a kocsiba a cuccokért, addig a nővér és a doki felvették az adataimat, kitöltöttek ötmillió papírt, feltettek pár kérdést. Aranyosak , türelmesek és mosolygósak voltak, pedig én voltam a 26. aznap ( !!!!!) Adtak hálóinget, amibe át kellett öltözni. Itt már érdemes levenni a melltartót és bugyit, én nem tudtam, később szenvedtem vele. MEgjött a férjem a cuccokkal, de akkor még nem engedték be. Azt mondták, follyon le az infúzió, addig úgysem történik semmi, majd szólnak. Addi elment , hogy ebédel. Én a cuccokkal-amiket szigorúan a nővér vitt, én semmit nem foghattam meg!!!- bementünk a szülészetre...végra ott voltam!!:-) A folyosó végén vannak szekrények, adnak egyet, oda be kell tenni a cuccokat.Aztán bekísértek a szülészetre, kaptam egy ágyat. Felfektettek, vettek vért és kaptam infúziót, de csak folyadékot. Addigra már kicsit erősödtek a fájásaim, de mérni nem igazán mértem őket. Ekkor volt 14 óra. Alig telt el kis idő, kérdeztem a nővért-aki mint utólag kiderül ő volt a szülésznő-hogy véleménye szerint mikorra lesz meg a baba, ő azt mondta, 18ra meglesz szerinte. Vett vért, és jól leszidott hogy keveset ittam, úhogy újabb javaslatom hogy vajúdás alatt sok-sok folyadékot igyál!!! MEgjött a főorvos, aki szintén bemutatkozott, és megkérdezte(!!!!!) hogy megivzsgálhat-e. Azt mondta, nem kell ide infúzió (oxitocin), burkot repesztett két pillanat alatt, és elment. Megilyedtem, hogy már túl vagyok rajta, észbe sem kaptam. Fájni egyáltalán nem fájt, semmit nem éreztem. FElhívtam férjem, hogy jöjjön vissza gyorsan-mert hazament enni Öttevényre-. Jött a nővér, hogy menjek előkészítésre. Magam alá csaptam a lepedőt, amit alám tettek, mert csordogált a magzatívz és próbáltam a fájások közepette lépést tartani a nővérrel, aki kísért. A szekrénybe, ahova betetted a cuccaid most ki kellett venni a tusfürdőt, törölközőt és wc papírt, tehát ezeket is érdemes kéznél hgyni. Elvitt egy helyisébe, ami a vizsgálóval szemben van, a szülészet elején (ha ott vár a férjed, találkozahttok). Ott van egy vizsgálószék, ahova fel kell feküdni, feltenni a lábaid (segít a nővér mindenben!!!) és leborotvált, egy csíkban, csak ott, ahol vágni fognak, ha kell, és adott beöntést. Rendes volt, mert kérdezte, hogy volt-e székletem már aznap (akkor már 2X volt) és csak kevés beöntést adott. Közben mondta mindig , hogymit csináljak, lazítsak, vegyek nagy levegőt, és elmondta közben azt is, hogy a szomszéd helyiségben van wc, meg zuhanyzó , várjam meg amíg kiürül a beöntés, és zuhanyozzak le, és menjek vissza oda, aholburkot repesztettek. LEsegített a székről, és átkísért a zuhanyzóba, megnyitotta a zuhanyt, hogy ne legyen hideg a v-z (!!!!) a wcn már nekem is voltak bajaim erős fájásaim voltak, aztán lezuhi, és kimentem. A férjem pont ott volt, mielőtt bemnetem, így mire kijöttem a nővér adott neki ruhát, amit ott egy helyisében fel tudott venni, és a saját ruháját be tudta tenni egy szekrénybe. Magyarul átöltözött. Visszabattyogtunk a szülészetre, és átraktak egy másik ágyra. A szülészeten -amit én láttam- 4 ágy van, fallal elválasztva, függönnyel az elején. És egy külön helyisében, ami összenyílik a 4 ágyassal volt még 2 szülőágy, oda tetek engem, ott is csak függöny volt a falon. Tehát hallani a többieket is. Szóval ott már a férjem is velem ovlt, a szülésznő odakísért, segített elhelyezni a cuccaim, és letette egy lepedőt a földre, rátette a nagy gumilabdát-biztos láttál már olyat- és arra megint egy lepedőt. Ezt az ágy végbe helyezte és kérte, üljek rá, gyorsítja a tágulást. A férjemet mögém ültette egy székre, így tudta támasztani a hátam. Itt már csúnya fájásaim voltak, nyügöske voltam:-) Igen hamar éreztem, kb 4-5 fájás alatt, hogy nekem ez nem kényelmes, felfeküttem az ágyra. A szülésznő közben kiment, ketten voltunk. A férjem járkálhatott ki a szekrényhez, ha kellett valami (innivaló, hajgumi...) Aztán egyszer csak éreztem, hogy nyomnom kell, szóltam férjemnek, hogy hívja a nővért. Jött is, megviszgált-mármint a szülésznő- és mondta is, hogy igen, már jön a baba, hívja a dokit. Kiment, hívta a dokit, aki megvizsgált, helyeselt, és előkészítettek. FEltették a lábam a tartóra, odakészítették a műszereket és bíztattak közben, hogy ügyes vagyok, hamar meglesz a baba, jól csinálom. És ez végig jellemző, hogy bíztattak, dícsértek, nagyon jól esett. Volt egy kis baleset is közben, mert bekakiltam , férjem szólt a nővérenk, szó nélkül cserélte alattam a lepedőt, és még mondta is, hogy "ah, alig-alig:-) " szóval tényleg állati toleránsak és aranyosak voltak. A Stummernél szültem édi volt:-) Kérdeztem, hogy ő lesz végig itt? mondta igen, ha nem baj:-) Ami nekem fura volt, hogy a szülésznő volt a lábam között végig, a doki meg mellettem. A férjem is mellettem ült, fogta a fejem, simogatott, és nedves ruhával törölte a szám. Ez jól esett, mert bár szomjas voltam , az ivás nem esett jól. Aztán mondták, hogy már látszik a haja, férjem meg is nézte.) Még viccelődtek is, hogy ha fiú levágják, d emikor mondtam, hogy kislány, nevettek , hogy akkor nemvágják le:-) Hangulat is volt:-) Aztán Stummer megkérdezte, hogy bár nagyon jól csinálok mindnet, ügyes vagoyk, de a baba nem lendül át egy ponton, megnyomhatja e a hasam, hogy segítesen neki (!!!!) kérdezte!!! én mondtam hogy persze, és 1X egy fájánál megnyomta, és sikerült. Szólt, hogy jól van, a baba a helyén van, már ki fog tudni jönni. SEgítettek, hogy a lábtartóba kapaszkodhatok (mellesleg magamtól is felfedeztem:) és hogy ha jön a fájás vegyek nagy levegőt, és erősen nyomjak, ahogy csak tudok. És ha elfogy a levegő, gyorsan cseréljek, és nyomjak megint. És igen, ezt tudom is tanácsolni: Ha jön a fájás, nagy levegő, és irdatlanul nyomni. Én nem gondotltam volna, hogy ennyire lehet nyomni valamit. Nem kiabálni, nem hisztizni, nyomni! Ha kiabálsz, kiengeded a levegeőt és nem tusz úgy nyomni. Kiabálni lehet a fájás után. :-) A doki végig mellettem ált, simogatta a hasam, előbb tudta, ha fájásom jön, mint én:.) Az NST addig ratam volt, amíg a baba feje épp ki nem bújt. Szóltak, hogy nagyokat lélegezzek, hisz a baba még a köldökzsínóron kap levegőt. Végig dícsértek, bíztattak. Nekem csukva volt a szemem , ki sem nyitottam fájások között sem. Így sokat nem tudtam, csak bólogattam, ha a doki kérdezett, vagy kért valamit. És 17.36-re meglett a kislányom:-) A szülésznő letakarította, apa elvágta a köldökzsínort és felhúzták a hálóingem, és a mellkasomra tették. SEgítettek fogni, bár ezt utólag a képeken láttam én is:) (elküldtem a lintet? [link] Aztán a szülésznő meg is fordította, arcal felém, hogy lássam. Bár sokat nem fogtam fel belőle:-)

Ja meg míg el nem feleljtem, ezt találtam most: [link]

Aztán a babát elvitték, apa ment vele, megérték-mármint a babát, erről csinált filmet is:-) Addig engem lemostak, kicserélték a lepedőm, és letették a lábam.Valahol itt, bár már ködösek az emlékek a doki megvizsgált.Kérdeztem, hgoy kellett-e vágni, mert nem tudtam azt sem, hogy vátak -e. Mindigmondta, hogy mit fog csinálni, és mit fogok érezni Aranyos volt, mondta hogy ez kellemetlen lesz, de muszály. Az volt, de nem kibírhatatlan. Megvizsgált, és mondta, hogy minden oké, adott injekciót és összevarta a gátsebem. BElül nem kellett varni, pedig a lányom úgy jött ki, hogy a teste mellett volt felhúzva a keze, ez megsértette a hüvelyfalam végig. Szóval öszevart, a férjem addig fogta a kezem. Nem néztem orát, de olyan 10 perc lehetett. Majd hozták a babát-vagyis apa hozta volna, ha merte volna- és mellémtették ,megmutatták, hogy kell szopiztatni, és szopiztattam:-) És itt úgy elperült 2 óra, hogy azt vettük észre, hogy a nővér jön be,

És alámrakja az ágytálat, felsegít, hogy pisilni kell és magunkra hagy, miután betakart (!!!) kérdezte sikerült-e, nekem keveset, így megkatéterezett, de semmit nem éreztem, egy csöppet sem fájt. Aztn mondta,hogy akkor irány az osztály. Apa kezébe nyomta a babát, nekem segített leszállni az ágyról és átülni a tolószékbe. A kezembe adta a babát, és tolt, apa pedig hozta a cuccokat a szekrényből, és átöltözött a szobában a saját ruhájába. Kaptam egy szobát, odavittek és otthagytak. Na ez az egy volt kicsit furcsa igaz itt már 21 óra volt. Se azt nem mutatták meg, hogy hogy tudok nővért hívni, ha gond van, demmit. Valahol e tájban jött egy nővér, és elkísért wcre, hogy nem szédülök-e. Szólni kell, ha szédülsz!!! Aztán kicsit apa kipakolt nekem a szekrénybe, és mikor rájöttünk, hogy semmit nem tudunk, elment kerített egy nővért. Aranyos volt, bár felhívta a figyelmünket, hogy ő szülésznővér, nem csecsemős nővér (ami akkor itt még bonyolult volt) de segített. Megmutatta a nővérhívót, és megmutatta megint, hogy kell szopizni, mert nem siekrült. Azátn férjem is lassan hazament, mert fáradt volt, és egyedül maradtam kislányommal, ami kicsit félelmetes volt (egyágyas szobában voltam) , de elrepült az éjjel:-) A nővér még benézett, segített megint szopizni (utána már siekrült mindig) meg még egyszer kikisért wcre. NEm győzté mondani, hogy igyál és pisilj, mert attól húzódik jól össze a méh. Szóval legyen nálad mindig legalább 2 üveg ásványvíz!! Ja, meg én szedtem a homeos bogyókat, azt is mindig minden nővér és doki m ondta szülés közben, hogy szedjem ám rendsen!!! Szóval nekem összességében nagyon kellemes meglepetés volt, hogy pénz nélkül mindneki ilyen aranyos volt.

A szülésznő nevét sajna nm tudom, egy jó középkorú, szőke rövid haju (fül alatti) hölgy volt. a doki meg Stummer János. Aki utána nap és utána nap is benézett hozzám, megkérdezte megnézheti -e a hasam (!!!) és megnézte a babát is,és megdicsérte hogymilnye szép!! PErsze, sablon, de állati jól esett:-)

Aztán csütörtök reggel kiszedték a varratokat, és elengedtek, délben már itthon voltunk.

Szia.Az enyém gyors és sima volt,4és fél hós a kisfiam.Du.1-kor bementem a kórházba,fogadott szülésznőm volt,ő vizsgált meg.Burkot repesztett,és bekísért a férjemmel a vajúdóba.Itt labda,bordásfal,kád,ágy közül választhattam.Ráültem a labdára.Teljes nyugalomban,kettesben voltam a férjemmel.Óránként vizsgált meg a szülésznőm.Teljesen kibírható fájásaim voltak.Du.5-kor mentünk át az egy személyes szülőszobába.Akkor már 2 perces fájásaim voltak,az elég kemény volt!Fél 7-re megjött a dokim,a baba feje a 3.tolófájásra megszületett.7 órakor megvolt a baba,rá 10 percre a méhlepény.Azért nem írtam sem Nst-ről,szuriról,fájdalomcsillapításról,gátmetszésről,mert

nekem SEMMI NEM VOLT.Teljesen természetes körülmények

között született a babám a Szt.István kórházban.A szülés után sem vizsgálgatott akárki,a saját dokim és szülésznőm tette ezt meg,illetve a hazamenetel előtt még 1x.Neked is

ilyen gyors,beavatkozás-mentes szülés kívánok!