Igaz az hogy ha nagyon akarunk babat akkor kicsi az esély hogy osszejon, mert annyira akarjuk?

Szerintem ez úgy igaz, hogyha 'negatív' módon akarod. Szóval idegeskedsz, szomorkodsz, görcsölsz.

Viszont ha helyesen akarod az akár még segíthet is. Tudod az agykontroll, vonzás törvénye és ezek pont azon alapulnak, hogy nagyon akarsz valamit de közben jól érzed magad és ezzel megteremted magadnak.

Valaki árulja el, hogy mit jelent a "görcsös akarás", és mi módon gátolja a teherbeesést.

Mert nekem ez nagyon hókuszpókusznak tűnik arra az esetre, amikor a dokik tudása csődöt mond, de nem akarják bevallani!

Szerintem, görcsös akarás: a babagyártás, ovu, hőmérés, nyálkafigyelés mindenekfelett. Ez tölti ki a napjaidat, ehhez igazítod az együttléteket (csak és kizárólag). Ezen görcsölsz, állandóan terhességi tesztelsz a ciklus második felében...

Én is nagyon-nagyon szeretnék babát, de még ennyire nem görcsölök. Bár minden menzesz idején nagyon elkeseredek, hogy már megint nem sikerült teherbe esnem.

egyik munkatársam mondta, amikor kérdeztem, hogy hogyhogy iylen későn lett baba (nem gondoltam, h gond volt és azért), hogy 5 év "próbálkozás" majd kívül belül átvizsgálták őket, h semmi bajuk tulajdonképpen. Akkor elkölyvelték, hogy nekik nem lesz saját gyermekük, a 2. hónapban pozitívat tesztelt.

ugyh lehet benne valami.

a görcsös akarás nem egyenlő a nagyon akarással!

Igen, nálam így volt.

Amint lemondtam arról, hogy nekünk valaha is lehet gyermekünk, majd legfeljebb örökbe fogadunk; a következő hónapban, 2 év sikertelenség és az "őrület határa" (kivizsgálások, hőmérőzés, nyákfigyelgetés, számolgatás, ilyen- olyan vitaminok, barátcserje szedés, gyógyteák iszogatása stb...) után spontán sikerült!

Kedve Utolsó!

És nem volt semmi, amit másképp csináltál, mint addig?

Gondolok itt olyanra, hogy sport, diéta, hobbi, nyaralás?

Sportoltam addig is, egészségesen étkeztem addig is. Nyaralás? Nem.

De egyvalami mégis volt, nekem lelki okai is voltak amiért nem akart jönni a baba.

Fejben akkortájt döntöttem el, hogy ha a férjem nem is jön, én onnan elköltözöm, ahol laktunk, mert ott én nem tudok élni (Balaton part, ahol pedig állandó nyaralás lehetne talán más számára az élet, de nem nekem. A férjem akart nagyon ott élni, egy darabig azt hittem nekem is menni fog, de tévedtem), egyre rosszabbul éreztem magam, valószínű, nem akartam, hogy ott nőjön fel a gyermekünk, de ez tudatalatti volt.

Addig nekem sem tűnt fel, hogy ez is probléma lehet, mégis az volt!

Már várandós voltam, mikor költöztem, aztán a férjem jött utánam és most egy szép család vagyunk, ahol már mindannyian boldogan tudunk élni és nyaralni bármikor visszamehetünk, oda, ahonnan jöttünk de csak nyaralni, mert ott mást sajnos nem igazán lehet!