10. hetes várandós voltam, amikor spontán vetélésem volt. Az orvos 6 hónap "pihenőt"javasolt a következő próbálkozásig, a védőnő és egy másik orvos pedig 3 hónapot. Van lényegi különbség a javaslat között?

"Hiszen aki igazán akar babát hamar túlteszi magát rajta."

Hát köszi! De milyen jogon írsz ilyet? Honnan tudod, hogy a másikban mi játszódik le??? Ezek szerint én nem akarok igazán babát????? Amíg tartott a terhességem egész végig rossz érzésem volt. Fogalmad sincs milyen amikor elmondod vkinek az érzéseid (pl itt) de mki leszól érte, pedig Te tudod, h igazad van. Nem beszélhettem meg senkivel, mki hülyének nézett. Aztán egyik napról a másikra közölte a doki, h meghalt a babám és ez van. tudod mit éreztem? Mintha a szívemet tépték volna ki. A kórházban (amikor 3nap múlva bementem, mert ömlött belőlem a vér) úgy bántak velem mint egy utolsó senkivel. És miért? mert vasárnap este 7kor nem pihenhetett a doki, mert velem kellett foglalkoznia. Lecseszett azért, mert mielőtt elkezdtem vérezni, azelőtt pár órával ettem. Mintha tudtam volna, hogy mikor kezd el belőlem ömleni a vér. Úgy műtött, hogy el sem altatott, mikor felnyúlt a méhembe totál éreztem mindent, hogy küretkanállal kaparja ki a babámat a méhemből. Persze , h fájt. Fájt lelkileg és testileg. Erre a kedves asszisztens nő alkezdett velem üvöltözni, hogy én még gyerek vagyok, nekem nem is való gyerek és ő nem hiszi el, hogy a kaparás az fáj. Szerinted mit éreztem? Nem elég, hogy akkor tudatosult bennem, hogy meghalt a gyermekünk, akire mindennél jobban vágytunk, de még a kórházban is sza.rrá aláztak. Amikor kitoltak a műtőből utána felém se néztek. Hát bocs, hogy ez engem megviselt! és itt most nem a kórházi "élményeken" van a hangsúly, hanem mindent együttvéve ez nekem olyan trauma volt, amit nem kívántam esetleg 3hó múlva újra átélni. És sajnálom ha neked ez azt jelenti, hogy nem igazán akarok gyereket. De kívánom, hogy neked sose legyenek ilyen tapasztaltaid!!!!!!!!

Másnak is van traumája. Még akkor is ha csendesebb nálad. Ez nem egy ki-dolgozza-fel-hamarabb verseny.

Igazat adok annak, aki lapozni akar egy vetélés után. Az élet élni akar és fog is. Úgy gondolom, hogy amelyik gyermek elmegy, annak el kellett mennie.