Ha a párom testépítéshez fehérjét iszik (napi 3x) az csökkenti a teherbeesés esélyét?

Ihat bármilyen tápgieget az csak feltúrbózza a kiskatonákat

Viszont ha tiltott szteroidokat szed valaki az akár terméketlenné is teheti. Gondolom ilyen veszély nem fenyeget. :)

Önmagában a fehérje nem gond, miért is lenne? Hiszen ez olyan, mintha azt kérdeznéd, vajon csökkenthetik-e a teherbeesés valószínűségét a magas fehérjetartalmú ételek, mint a sovány húsok/hal, vagy akár a tojás fehérjerésze. Az a fehérje amire gondolsz, valószínűleg a tej tejsavó részének a zsír, és a cukor nagy részétől leválasztott maradéka, ami optimális esetben szűrési eljárásokkal megy végbe. Ilyen módon a nagyobb nagyobb méretű komponensek fennakadnak. Leegyszerűsítve...

Más kérdés az édesítők esete. Az aszpartam már alig használatos, de problematikus a többi is (Szendi Gábortól):

"Az aszpartam a legelterjedtebb, róla folynak a legnagyobb viták. Nem sokkal jobb a helyzet a szukralózzal, amelyet úgy hirdetnek, hogy cukorból készült alacsony kalóriájú "cukor". A kiindulási anyag valóban a cukor, de a végeredmény egy sokak által igen veszélyesnek ítélt édes vegyület, amelyből szabad klórgáz szabadul fel. A szukralóz felfedezésének körülményeiről tudjuk, hogy eredetileg egy új rovarirtót akartak kifejleszteni, s lett belőle édesítőszer. Ez persze önmagában nem lenne veszély, de a szukralóz szerkezete rendkívül hasonló is súlyosan mérgező vegyületekéhez. Ehhez képest fogyasztásának biztonságosságát alig vizsgálták, mindössze öt, emberekkel végzett publikált vizsgálat áll e témában a szakértők rendelkezésére, mely vizsgálatokban összesen 191 ember vett részt. Az öt vizsgálat közül a leghosszabb 13 hetes volt. Az állatkísérletek eredményei nem megnyugtatóak: génkárosodás, fertilitási problémák, immunrendszer zavarok...

Hasonló kételyek és tiltakozás kísérte az aceszulfám-K bevezetését is, melyről sok kutató azt állítja, hogy rákkeltő. Ha józan konklúzióra szeretnénk jutni a mesterséges édesítőkkel kapcsolatban, akkor sajnos abból kell kiinduljunk, hogy a mesterséges édesítőszerek mögött hatalmas tőkeérdekek állnak, míg a piacot kontroláló állami felügyeleti szervek erőtlenek, s döntéseiket számos esetben a korrupció gyanúja lengi körül. Az ilyen erőviszonyok közt bevezetett, kétes biztonságú szerek fogyasztása kockázatos. A kockázatot különösen annak fényében érdemes mérlegelni, hogy számos egészséges és kockázatmentes alternatívája van a szinte nullkalóriás édesítőszereknek. Ilyen a Sztívia, melyet a Sztívia növény gyökeréből készítenek. Ízletes, sütésálló, s mivel Japánban évtizedek óta széles körben használják, agyonvizsgált és teljesen biztonságosnak találták. A Sztívia amerikai sorsa talán még inkább hitelt ad a fentebb megfogalmazott kételyeknek. A világ egyik legbiztonságosabb édesítőszere ugyanis Amerikában húsz éven át betiltott termék volt, de most, hogy a Coca Cola előállt egy Sztíviával édesített kólával. A hazai közegészségügyi szervek felháborító működésére jellemző, hogy nálunk a Sztívia tiltott termék, az aszpartamról viszont az OÉTI közleménye azt állítja, hogy "Az aszpartámot élelmiszer adalékanyagként történő engedélyezését megelőzően, mint minden élelmiszer adalékanyagot, rendkívül alapos, sok éves, az új gyógyszerek vizsgálatánál is szigorúbb toxikológiai tesztelésnek vetették alá."

Mivel ezek károsíthatják a DNS-t (de mi nem, a mai világban?) közvetett módon esetleg gátolhatja a célt, vagy legalábbis egy életképtelenebb utódhoz vezethet - elméletben. De ilyen mondjuk a farzsebben hordott mobiltelefon is, vagy az ásványvízek műanyag palackjából felszabaduló ösztrogénhez hasonló vegyületek.

Az élet bonyolult...