Teljesen kétségbe vagyok esve, nem jön össze a baba most nagyon magam alatt vagyok?

Nagyon sajnálom, tudom milyen érzés ez... de próbálj meg arra gondolni, hogy ez csak annyit jelent hogy nem 2014 márciusi lesz a babád, hanem talán áprilisi.

Azért ha ennyire gyanús volt a dolog, csinálhatnál egy tesztet azért.

Nekem hamar összejött és missed ab lett a vége. :(

Nem tudom, melyikőnk járt rosszabbul... :(

Én is nagyon el vagyok keseredve.

Szia!

Nagyon sajnálom! Ez nagy csalódás lehetett! 12 nap!

Ma én is eléggé el vagyok keseredve, mert ma megjött. Nekem ugyan csak két napot késett, de azért el tudom képzelni, hogy mit érzel:(((

Mert tudom milyen az, amikor az ember nagyon vágyik egy gyerekre...most úgy érzem, hogy nem is tudom elképzelni, hogy valaha leszek én még egyszer terhes. Mert én most testvérkét szeretnék. Nem tudom, hogy milyen a helyes hozzáállás.

Neked első baba lenne?

Kívánom, hogy minél előbb sikerüljön mindkettőnknek!

Szia!

Mi a párommal már 2 éve várjuk a babánkat eredménytelenül! :( Tudom milyen érzések kavarognak most benned!:( Kb nekem is 12 napja kellett volna megjönni-e, de azóta semmi. Több mint egy héttel ezelőtt, azt hittem megjön, de csak pár napig barnáztam, azután az is abba maradt teljesen. Utána csináltam meg a tesztet, ami negatív lett, de a sok kudarc után , Én már reménykedni sem merek. Jövőhéten megyek dokihoz, majd ő megmondja a frankót.

Fel a fejjel, egyszer biztosan nekünk is lesz babánk!!! :)

Egy kis reménykeltés mindenkinek.

2,5 éve várjuk a csodát.

Orvostól-orvosig

Magánklinikán kiderül: PCO+IR, agyalapi mirigy daganat, ami magas prolaktint okoz, gyógyszeres kezelések, hőgörbe vezetés, diéta. Végre rendbe jövök, erre párom spermaeredménye: 3millió/milliliter..erre orvos szinte azonnal lombikot kiabál...én feladtam,beletörődtem, hogy szeptemberbe lombikra megyünk, férjem pár hétig szedte a fer14-et. 2,5 év után azonnal teherbe estem.

5hetes és 4 napos vagyok

Még nagyon korai az öröm, de CSODÁK vannak.

Jaa, számtalanszor elkeseredtem, volt hogy megjött és ordítottam a lelki fájdalomtól a fürdőszobába, kisírtam az összes könnyemet, néha gyűlöltem a gondolatot is hogy gyereket akarunk, de hála a férjemnek túléltem.

Ne adjátok fel, így vagy úgy de mindenki anyává válhat egyszer :)

Kitartást és sok sikert kívánok!