Mennyire fájt a szülés? Mennyire volt nehezen elviselhető a terhesség?

A szülésig még van egy hónapom, de a terhesség számomra egy csoda, az elejétől idáig (majdnem a vége). Soha, egy percre sem voltam rosszul, mindent tudok csinálni, amit előtte, ugyanúgy el tudom látni a házimunkát, stb. A férjem a tenyerén hordoz, soha ilyen erős nem volt a kapcsolatunk, mint most. Fantasztikus esténként feküdni az ágyban, nézni a kislányunk mocorgását, tervezgetni, mi, hogy lesz majd, ha itt lesz végre. :)

A legkellemetlenebb tünetem az eddigi 8 hónap alatt a gyakori pisilés volt, az elején, hormonálisan is, illetve az utóbbi másfél hónapban már a baba súlya miatt.

A szüléstől én spec. nem félek, mert tisztában vagyok vele, hogy fájni fog. Úgy, ahogy el sem tudom még képzelni. De megéri, így egyszerűen nem foglalkozom a fájdalommal. :)

Engem derült égből villámcsapásként ért a terhesség, úgyhogy nem voltak előre ilyen félelmeim, mondjuk utána sem, nem vagyok az az aggódós fajta. 2 gyerekem van, egyikkel sem voltam rosszul szerencsére, a szülés meg természetesen fáj, hiszen egy ember jön ki belőled...

Szerintem teljesen felesleges ilyenek miatt aggódni, rengeteg minden benne van a pakliban, ezzel jár

Lehet, hogy semmi bajod nem lesz végig és 'álom' szülésed lesz, lehet, hogy végig feküdnöd kell, vagy végig naponta x-szer hánysz, lehet szülès közben meghal a baba, vagy éppen te... De minek előre ezeken aggódni? Azzal úgysem védhetsz ki semmit

26 évesen szültem egy kisfiút.

Nem volt hányingerem nem volt tünetem. Végig csodás nyugodt volt a várandósság.

A szülés fájt, de azonnal elmúlt minden ahogy kijött.

Utána két héttel már minden olyan volt mint előtte. Odalent is.

Ezek az aggódások,félelmek tök normálisak. Ezért ,,húzni,, a gyerekvállalást felesleges,mert tökmindegy mikor esel teherbe az ismeretlentől mindig fél az ember :)

Én ia féltem kicsit,de inkább élveztem mint aggódtam. 2 gyermekem van de egyikkel sem hánytam egyszer sem és semmi extra tünetem nem volt,minden ment simán ahogy kellett. A szüléstől a terhesség végén hol féltem hol mentem volna már a szülőszobára. Amikor pedig a szülésre került a sor és bekerültem a sz.szobára érdekes módon engem valami nyugodtsàg kerített hatalmába és ott már nem volt bennem félelem hanem átadtam magam a vajúdásnak és sodródtam az eseményekkel. Tudtam hogy ott nem pánikolhatok be mert a gyermekemnek szüksége van rám hogy meg tudjam szülni ☺

Meg persze tudtam hogy már nem sok van hátra és megláthatom ki is bújkált odabent 😊

Hidd el tudom tele van a terhesség és szülés gondolata sok bizonytalansággal és félelemmel,de az anyaság a legcsodálatosabb dolog a világon!! ❤

Mellesleg szülés után a gyermeked 1000x meg 1000x kárpótol a szülőszobán átélt fájdalmakért 😉

Elég jól telt a terhességem, szinte problémamentes volt, a végén befigyelt némi légszomj meg gyomorégés, ami kellemetlen volt, de bőven viselhető.

A szülés meg... inkább hosszú volt, mint fájdalmas. Persze fájt, nem mondhatom, hogy nem, de pl. a fogfájáshoz képest ez a kanyarban sem volt.