Abortumot tárolnak-e a kórházak? Ha igen meddig? Vagy ez kórház függő? Felhasználásához kutatás céljából kell beleegyezés?

Kérdező, igen, tárolnak, és ez abszolút kórház-függő... és az abszolút vitatéma és etikai határterület, hogy mihez kell beleegyezés, és mihez nem kell... nem tudom, ismered-e a HeLa-problémát...

A lényeg az, hogy volt egy Henrietta Lacks (más nyelvekben téves átírással Helen Lane nevű afro-amerikai hölgy, aki méhnyakrák következtében elhunyt egy amerikai kórházban 1951-ben. Előzőleg rádiumos besugárzással próbálták kezelni, és eredendően azért kezdték el tenyészteni a tumor-sejtjeit (nyilván a külön engedélye nélkül), hogy nyomon kövessék a rádium-sugárzás hatását a tumor-sejtekre. Aztán kiderült, hogy ennek az Ő tumorából származó ráksejtnek rendkívül jó a szaporodó képessége és rendkívül ellenálló, és így, ami a hölgy tragédiáját jelentette, az lett a sejtjei előnye, elkezdték ezt a sejttenyészetet tovább szaporítani és használni sejtkutatásra, emberi vírusok kutatására (Salk is ezeken a sejteken dolgozva fejlesztette ki a gyermekbénulás elleni oltást) és ma a világ laboratóriumaiban vélhetőleg többezer tonna van az illetőből származó ráksejtekből, és szolgál alapul mindenféle kutatáshoz.

A család ezzel békében el is volt, mindaddig, amíg egy német kutató ugyanezen sejtekkel dolgozva 2013 elején közzé nem tette a sejtek DNS-kódját, géntérképét. Na, akkor kitört a jogi vita, ami aztán szerencsére már megegyezéssel le is zárult, miután kiderült, hogy a kaliforniai legfelsőbb bíróság már kimondta 1990-ben egy precedens értékű itéletben, hogy az egyéntől származó szövetek és sejtek nem képezik az egyén magántulajdonát, tehát szabadon felhasználhatók, akár forgalmazhatók.

Nálunk meg kifejezetten erre még nincs jogi szabályozás, a gyakorlat meg ugyanez.

Kérdező (#7) a kutatás az kutatás... azon közvetlenül általában nem gazdagszik meg senki, az a tudomány fejlődését szolgálja.

(ezért írtam le az előbbi hosszú példát, hogy értsd, egy rákos szövetből készült sejttenyészet pl. később arra lett jó, hogy később a segítségével olyan oltóanyagot csináljanak, amivel megmentenek milliókat egy fertőző betegségtől. Amikor egy kutató egy kutatásba kezd, elkezd mintákat gyűjteni és azokat vizsgálni, még igazándiból soha sem látható, hogy a dolog hova fog kifutni, mit halad a tudomány általa, milyen dolgokat ismerünk meg, értünk meg. Persze, egy kutatásnak mindig van egy kitűzött célja, aztán a kutató végülis vagy azt se éri el, vagy sokkal nagyobb dolgokat alapoz meg... amikor az a kutató kivette azt a mintát az említett valós példában és vizsgálat alá vette, pusztán azt akarta megérteni, hogy hogyan hat a rádium sugárzása az adott daganatra... aztán a dolog elvezetett védőoltásokig meg az emberi génkészlet feltérképezéséig...

Kérdező, te akkor nem a kutatásról, hanem a gyógyszergyártásról beszélsz. Kutatni nyilván az egészséges és a beteg szerveket-szöveteket is KELL, különben honnan tudnád meg, hogy mi egy-egy elváltozás lényege, mi a különbség a beteg és az egészséges állapot között. Kontroll-mintakét, referenciaként nyilván a "szociális" abortuszból származó minták jönnek szóba, mi más?

A gyógyszergyártás meg egy komplex dolog, azt kell tudni, hogy az "illegális triász" - fegyver-drog-emberkereskedelem - után a következő nagy haszonnal kecsegtető biznic ma az egészség-, és szépségipar. Ennek megértéséhez elég ha nézed a reklámokat, ma a döntő részük már ilyesmiről, gyógyszerekről, szépségiparról szól.

Na, és ennek van legális meg illegális vertikuma is. A legális is eléggé el van szálva profitilag, de azt azért tudomásul kell venni, hogy egy egy gyógyszer kifejlesztése, engedélyeztetése, gyártása, az bizony pénzbe kerül, amit meg kell fizetnünk. (vagy közvetlenül, vagy az egészségbiztosításon keresztül).

Most pusztán az, hogy valami emberi szövetekből készül és drága, az baromira nem mond semmit, az lehet egy korrekt gyógyszer is, meg lehet "sumák csodaszer-lenyúlda" is.

(az összes vérkészítmény egészséges emberi szövetekből áll n.b. és gondolom, azon nem akadsz fel, ha látsz egy véradást - mert azt már megszoktad. És némelyik abból készülő spécibb - pl. vérzékenyeknek adható ilyenolyan-faktor - is rohadt drága, legfeljebb nem tőled kérik el a félmilliót az ampulláért, hanem a közösség fizeti a biztosításodon át)

Ha egészséges embrionális szövetekkel valakinek vissza lehet adni az egészségét, és van ilyen szövet, akkor szerintem semmi etikai gond nincs az ilyen felhasználással, ahogy egy más halott ép szöveteinek donorként való felhasználásával se. (nagyanyáink kedvenc szívgyógyszere a Corhormon nevű injekció volt - Richter, 1936-, amit a körzeti orvosok adtak évente 1-2 pár injekciós kúra alakjában... embrionális szívizom szövetkultúrában szaoporított kivonata, amit abban a reményben adtak, hogy elősegíti a szívizom regenerációját. Nem vált be a gyakorlatban, úgyhogy be is szüntették már a gyártását Magyarországon...)

[link]

Ez az "organoterápia" nevű dolog a valódi fénykorát az 50-es években élte, a mai őssejt-téma egy reneszánsz csak...