Csak a filmekben van olyan hogy kiderül a baba és felkapva megpörgetnek és mindenki boldog?

Nem ismerem a párodat, nem tudom, mi járhat a fejében. De úgy néz ki, hogy fél, a férfiak amúgy is másképp állnak ezekhez a dolgokhoz. Szerintem megrázta, ami régebben történt és most nem akarja még beleélni magát. Persze, sosem lehet tudni, mit gondol. Gondolom, te ismered és tudod, hogy zárkozottabb vagy sem és, hogy viszonyul ezekhez a dolgokhoz.

Nálunk nagy volt az öröm, de én azt vettem észre, hogy a férjem szintén picit hitetlenkedett a nagy öröm ellenére, amíg nem látott orvos:)

Hátha már alapbol ilyen a természete, nem értem min vagy meglepödve!?

Tavaly volt egy terhességem, együtt örültünk, majd együtt zokogtunk, mikor kiderült, hogy elhalt. Idén csak álltunk a pozitivteszt felett és nem mertünk örülni, lassan szülök, de még most is bennünk a félelem, pedig nem vagyunk érzéketlenek! De, mi megtudjuk ezeket beszélni, nektek is jot tenne, ha van rá mód!

Igen, a baba érzi, ha feszült vagy, vagy szomorú, mindenképp. Már most is. És átveszi a hangulatodat.

Én egyébként az írásaidból azt érzem, hogy Te nem nagyon szereted a párodat, és nem is nagyon érted őt. Amit leírtál róla, abban én nem látom, hogy gond lenne vele. A fiúk máshogy élik meg ezt a 9 hónapot. Nem az ő hasukban növekedik a kis élet. Nekik nehezebb felfogni, vagy beleélni magukat. És Ő pedig szerintem fél, hogy elveszíti a kisbabáját, és tudod azért fél, mert szereti, mert szeretné, hogy legyen. Próbálj meg szeretet-teljesebb lenni vele! szerintem semmi baj nincs vele, attól még hogy zárkózottabb ember és nehezen mutatja ki esetleg az érzéseit. Lágyítsd meg!

Az én férjem,amikor terhes lettem,nem bírtam ki,míg hazaérek,ezért a munkahelyemről hívtam fel,hogy pozitív lett a tesztem...Bár már az esküvő után tudatosan terveztük a babát és nem védekeztünk,mégis a reakció ez volt: "Ez miattad van,mert nem szedted a gyógyszert" Mire felkaptam a vizet és rácsaptam a telefont.Fél óra múlva jött a bocsánatkérő sms,hogy lesokkolódott és ne haragudjak rá.(és ebben a poén,hogy terveztük)

Aztán jöttek a rosszullétek,teljesen mellettem állt,láttam rajta,hogy segíteni akar,könnyebbé tenni nekem szép szavakkal,de nem tudta.

A 13. héten elmúltak a rosszullétek és mint aki elfelejtette az egészet...Nem tudtam vele beszélgetni a babáról,mert kerülte a témát,tudomást sem akart venni róla.Ez az állapot addig tartott,amíg ő is érezte már a picuri rúgásait...:))))

Nehéz volt azt a jó pár hetet kibírni,hogy ilyen volt,de megérte.:)

Lehet a te párod is ha már érezni fogja,akkor másképp fog hozzáállni.

Mindenesetre,neked sok erőt és kitartást kívánok és boldog babavárást:)

38 hetes kismami