Mindenen aggódom, második babámat várom, más is van így ezzel? Már megőrülök, hogy mindig van valami új, amiért aggódjak.

Én ugyanígy voltam a terhességem alatt, (toxoplazma, afp eredmény,genetikai UH-ok...) és mióta megszületett is folyton azzal vagyok elfoglalva, hogy vajon minden jó-e úgy, ahogy van.

(Eleget eszik-e, ha nem, akkor nincs-e valami baja, elég ruhát adok-e rá, nem öltöztetem-e túl, stb:-S)

Nem tudom, nem viszem-e túlzásba...

Ez érdekes... :) Még az első babánál így voltam én is,még miután megszületett akkor is.De a második terhességet már jobban ki tudtam "élvezni",mivel már tudtam mi hogy működik és miután megszületett a kicsi lányom már sokkal lazábban tudtam kezelni a dolgokat.De persze az teljesen normális,hogy az ember aggódik a gyermekéért,hogy egészséges legyen,és minden rendeben legyen. :)

Ezen ne idegeskedj,biztos a hormonok is bezavarnak :)

Szerintem is a hormonok miatt van, ilyen szempontbol is mas minden terhesseg.

Nekem most szuletett a masodik babam.

Az elsonel nagyon beleeltem magam a terhessegbe, hisztis voltam, valtozo hangulatom volt allando jelleggel, aggodtam, bogtem, zabaltam, nehezkes kismama voltam.

Masodik babaval viszont en voltam a kiegyensulyozottsag mintakepe. Nagyon pozitivan alltam mindenhez, fitt maradtam, nem panikoltam, elveztem a terhesseget. Es olyan jol voltam fizikailag is, hogy sokszor el is felejtettem az allapotomat.

A babazas ias ilyen, nyugodt vagyok, a baba is az.

Szoval szerintem a hormonok miatt van ennyi kulonbseg a terhessegeink kozott.

Én is így voltam és időnként még most is így vagyok ezzel! Nálunk is a második baba jön. Próbálj meg megnyugodni, hiszen nem tudunk minden bajt elkerülni még akkor sem, ha nagyon vigyázzunk!

Szerintem ne várj az önnyugtatással a szülésig, vegyél erőt magadon! Ha valami elkezd aggasztani vagy beszéld ki magadból minél előbb, vagy keress megoldást a problémára, mert sokat számít a baba születése utáni időben az, hogy te hogy vagy. És mint tudjuk ezeket a diliket, amik bennünk vannak, a baba nagyon jól érzi. Sokszor azért hisztiznek a babák, mert mi is hisztizünk.

Én azt vettem észre magamon, hogy azért vagyok dilis, mert itthon vagyok. Ugyan a lányom elég sok időmet lefoglalja, de én sokszor úgy érzem, hogy hasztalan vagyok, és ezért vagyok dilis. Pedig tudom, hogy szükség van rám és fontos is az amit csinálok nap mint nap. Szóval fel a fejjel és tessék megnyugodni! :)

Mintha csak magamat olvasnám :-) az 1.terhességem alatt szinte meg sem fordultak ilyen dolgok a fejemben mint most.pedig akkor a 7.hónapig dolgoztam.most meg 1x itt volt a H1N1(nem oltattam végül);AFP;nem lesz gond hogy emelgetem a 16hónapos fiam,fáj a farcsontom.....és sorolhatnám.

a nagyért fele annyit sem aggódom.néha már magamat is alig viselem el :-)

remélem szülés után vissza áll ez is a normális mederbe!